GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011 (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakról, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló a 327/2012. (XI.16) Korm. rendelet szabályairól

Legfőbb változás, hogy 2012. január 1-től módosult a megváltozott munkaképességű személyeknek megállapítható ellátások köre, 2012. július 01-től az ellátásukat megállapító intézményrendszer, míg 2013. január 1-től pedig az akkreditáció rendszere és a költségvetési támogatások rendszere.

I. Ki jogosult megváltozott munkaképességűek ellátására?

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb, és aki

1. A kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt (Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét)

A biztosításának időtartamára tekintet nélkül jár az ellátás annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

2. Keresőtevékenységet nem végez

(A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni)

3. Rendszeres pénzellátásban nem részesül

(A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III. ) törvény rendelkezései szerint rendszeres pénzellátásnak minősül: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

Az Mmtv. 1. § (2) 10. pontja alapján ide nem értendő a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, az ápolási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások.)

II. Milyen ellátást állapíthatnak meg számomra?

1. Új igénybejelentés esetén

· rehabilitációs ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha rehabilitálható

· rokkantsági ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha rehabilitációja nem javasolt.
Amennyiben rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg, ebben az esetben is rokkantsági ellátás kerül megállapításra.

2. Ellátásban már részesülők új típusú ellátásai, illetve felülvizsgálata

a) Azok a (2011. december 31-én) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálatra nem kötelezettek.

Ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az év végi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – öregségi nyugellátás címen kapják.

b) Azoknak a személyeknek, akik 2011. december 31-én

· I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve III. csoportú rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,

· rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és már betöltötték, vagy 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,

· átmeneti járadék ellátásban részesülnek

ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az év végi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – rokkantsági ellátás címen kapják. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget, így ha a szakvéleményben (határozatban) soros „időszakos” felülvizsgálati idő került meghatározásra, a felülvizsgálati időben kötelezettek a felülvizsgálaton megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a rehabilitációs szakigazgatási szerv küld értesítést.

(Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-ig az 57. életévét betöltötte.)

c) Azon személyek ellátását, akik 2011. december 31-én

III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el

– függetlenül attól, hogy korábban felülvizsgálatukat a szakértői bizottság nem tartotta szükségesnek, vagy állapotukat véglegesnek minősítette – az ellátásukat folyósító szerv 2012. január 1-től rehabilitációs ellátásként folyósítja.

Amennyiben a felülvizsgálatot követően az Mmtv. szerinti ellátások valamelyikére fennáll az érintett személy jogosultsága, akkor azt az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani.

d) Rehabilitációs járadékban részesülő személyek

2012. január 1. után ezt az ellátást már nem lehet megállapítani, azonban a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek az ellátását annak lejártáig felülvizsgálat nélkül tovább kell folyósítani.

Az ilyen ellátásban részesülőkre a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell, azzal a megkötéssel, hogy az ellátást – a 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – meghosszabbítani nem lehet.

Az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell.

III. Mennyi lesz az új ellátásom összege?

Rokkantsági ellátás mértéke, minimum és maximum összege[1]

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

Havi átlagjövedelem 40%-a

27.900 Ft

(a minimálbér 30%-a)

41.850 Ft

(minimálbér 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

Havi átlagjövedelem 60%-a

41.850 Ft

(a minimálbér 45%-a)

139.500 Ft

(minimálbér 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

Havi átlagjövedelem 65%-a

46.500 Ft

(a minimálbér 50%-a)

139.500 Ft

(a minimálbér 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot.

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

Havi átlagjövedelem 70%-a

51.150 Ft

(a minimálbér 55%-a)

139.500 Ft

(a minimálbér 150%-a)

A rokkantsági ellátások esetében keresőtevékenységet lehet folytatni, viszont meg kell szüntetni az ellátás folyósítását, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga, meghaladja a minimálbér 150%-át.

Rehabilitációs ellátás mértéke, minimum és maximum összege[2]

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

Havi átlagjövedelem 35%-a

27.900 Ft

(a minimálbér 30%-a),

37.200 Ft

(minimálbér 40%-a).

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

Havi átlagjövedelem 45%-a

37.200 Ft

(a minimálbér 40%-a),

46.500 Ft

(minimálbér 50%-a).

Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege[3]

Az ellátás mértéke

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

30.200.- Ft

Közfoglalkoztatási bér 40 %-a

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

60.400.- Ft

Közfoglalkoztatási bér 80%-a

A 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bek. alapján a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

IV. Hova kell mennem, ha számomra rehabilitációs ellátás kerül megállapításra?

A rehabilitációs szakigazgatási szerv tájékoztatást küld a megállapított ellátásról és az együttműködési kötelezettségről. Az új, először ellátásban részesülő ügyfél a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül, a felülvizsgálat után rehabilitációs ellátásra jogosult személy azonban csak akkor, amikor már ellátásban részesül, tehát a határozat keltét követő harmadik hónap első napjától számított 5 munkanapon belül köteles megjelenni a rehabilitációs szakigazgatási szervnél.(http://nrszh.kormany.hu/cimek-ugyfelfogadasi-helyek)

V. Mit jelent az együttműködési kötelezettség, ha rehabilitációs ellátásban részesülök?

A rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködés keretében köteles:

a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni a rehabilitációs szakigazgatási szervben,
értesítési kötelezettségét teljesíteni,
aktívan munkahelyet keresni,
a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
megfelelő munkahelyhez*jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és
megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

(*megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni.)

VI. Kit kell értesítenem, ha változás történik a körülményeimben?

· A rokkantsági ellátásban részesülő:

tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs szakigazgatási szervet, ha

– a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

– keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

· A rehabilitációs ellátásban részesülő:

tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs szakigazgatási szervet , ha

– az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be

– keresőtevékenységet folytat, vagy

– keresőtevékenysége megszűnt.

Három munkanapon belül kell értesíteni a rehabilitációs szakigazgatási szervet a keresőképtelenségről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.

VII. Ki válthat ki rehabilitációs kártyát?

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs szakigazgatási szerv által végzett komplex minősítés szerint:

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

b) rehabilitációs járadékban részesül.

VIII. Milyen kedvezményt biztosít a rehabilitációs kártya?

A munkaadó az őt az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

A kártya által biztosított kedvezményt egyszerre csak egy munkáltató veheti igénybe, és csak addig, amíg a kártya letétbe van helyezve nála.

IX. Hova kell fordulni, ha rehabilitációs kártyát szeretnék?

A kártyát a rehabilitációs szakigazgatási szervnél kell igényelni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére, aki kiállítja a kártyát. A rehabilitációs szakigazgatási szervek elérhetőségük megtalálható http://nrszh.kormany.hu/cimek-ugyfelfogadasi-helyek2 vagy a http://www.kormanyhivatal.hu/hu címen, illetve a fővárosi/megyei kormányhivatalok honlapján.

X. Milyen korlátozások vannak amennyiben keresőtevékenységet végzek?

Rehabilitációs ellátás folyósítása esetén:

A 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bek. alapján a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Figyelem! Azok a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek, akiknek a 2012.január elseje utáni komplex minősítése nem történt meg, azok a 2011.december 31-én rájuk vonatkozó kereseti korlátok szerint (Tny., valamint a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) végezhetnek keresőtevékenységet, a komplex minősítésről szóló döntést követő 3. hónap első napjáig. Ennek alapján, akik korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, azok számára a kereseti korlát a következő: a hat egymást követő hónapra vonatkozó (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Akik korábban rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesültek, azok számára a kereseti korlát a következő: a hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb munkabér összegének a 80%-át.

Rokkantsági ellátás folyósítása esetén:

Rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A 2011. évi CXCI. törvény 32.§. (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Rehabilitációs járadék folyósítása esetén:

Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és a 2007.évi LXXXIV. törvény 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rehabilitációs járadékban részesülő (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, akkor

• 3 egymást követő hónapra vonatkozóan – a rehabilitációs járadék összege ötven százalékkal csökken.

• 6 egymást követő hónapra vonatkozóan – a rehabilitációs járadék megszüntetésre kerül.