Ismét több százan vettek részt a MERI sportnapon

Hetedik alkalommal rendezte meg a MERI sportnapot a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), azzal a céllal, hogy a mozgássérült, fogyatékos emberek megismerhessék és kipróbálhassák azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek.

A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesület Ifjúsági Tagozata 20 fővel vett részt a VII. MERI Sportnapon.

A sportnap házigazdája, Dani Gyöngyi ötszörös ezüstérmes paralimpikon vívó mellett ott volt Mohamed Aida világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok tőrvívó, Szász Emese világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó, Rédli András világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, Krajnyák Zsuzsanna négyszeres ezüstérmes paralimpikon, világbajnok tőröző és Szekeres Pál bronzérmes olimpikon, többszörös paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó. Szávai Csaba erőemelő és Szabó Ozor János szkander- és erőemelő világbajnok, valamint Farkas László kerekesszékes teniszező paralimpikon is bemutatta a saját sportágát. Az idei év különlegessége volt, hogy az olimpikon és a paralimpikon vívók egymással is megküzdöttek. Az asszókra sokan voltak kíváncsiak, az érdeklődők megtöltötték az OORI auláját.

A közel 20 bemutatott sportág közül az idén is a boccia, a sportlövészet, az íjászat és az erőemelés volt a legnépszerűbb. A résztvevők emellett megismerkedhettek az ülőröplabdával, a kerekesszékes tenisszel, a kerekesszékes rögbivel és kosárlabdával, a jógával és a krankinggel. Az OORI modern uszodájában a búvárkodást és az úszást lehetett kipróbálni. A ragyogó tavaszi napsütés sokakat kicsábított a szabadba, ők az atlétikai pályán a különböző kerékpárokat, kézi hajtányokat, handbike-okat próbálhatták ki. Délután itt került sor a segítőkutyás bemutatóra is, amelyre nagyon sokan voltak kíváncsiak. Nemcsak mozgás-, de hallássérülteket és autistákat segítő kutyákat is bemutatott a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület. Az agility után a kutyák egyik kedvencével, a kutyás fribivel zárult a bemutató, a négylábú szereplők nagy tapsot kaptak a közönségtől.

A kerekesszékes karate Magyarországon még fiatal sportágnak számít, először két évvel ezelőtt mutatkozott be az akkori MERI sportnapon, azzal a céllal, hogy kedvet csináljanak a sportághoz. Németh István (Pityke) jelentkezett, majd elkötelezetten és kitartóan karatézott, olyannyira, hogy tavaly ősszel 6. helyezést ért a Brémában megrendezett világbajnokság kerekesszékes karate mezőnyében, ahol 26 ország versenyzői mérték össze tudásukat. A karatét természetesen az idén is ki lehetett próbálni, az aulában látványos bemutatót tartottak a KOWAX SE edzői. A kerekesszékes karate mellett a korábbi MERI sportnapok sikerének tudható be, hogy megalakult a WildBoars, az első kerekesszékes rögbi csapat és az első hazai női ülőröplada csapat, de az úszók és a kajak-kenusok is kaptak új sporttársakat a rendezvénynek köszönhetően.

Az önkéntes segítők többsége olyan egyetemi főiskolai hallgató volt, akik valamilyen, kapcsolódó szakon tanulnak: a Semmelweis Egyetem gyógytornász, rekreációs- és gyógytestnevelő szakos, vagy az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai karának hallgatói. Középiskolai tanulók is jöttek a VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumból, akik a közösségi szolgálat keretében vettek részt a programon, többen közülük visszatérő segítőként, ahogy a Morgan Stanley magyarországi dolgozói is évek óta önkéntesként segítik a rendezvényt.

Hazánkban közel 250 ezer mozgáskorlátozott ember él, közülük mintegy négyszáz fő rendelkezik versenyigazolvánnyal. A rendezvényt a Coca-Cola Testébresztő programja támogatta.

2015 április 27.

MEOSZ
www.meosz.hu

Az ombudsman a mozgássérült személyek lakásának akadálymentesítéséről

Tizenkettedik éve változatlan összegű a mozgássérült emberek lakásának akadálymentesítési támogatása. A támogatást egy kormányrendelet értelmében a mozgássérült csak egyszer kaphatja meg. A folyósító hitelintézet a jogosultság megítéléséért bírálati díjat számolhat fel, miközben ugyanez az intézet költségtérítést kap az államtól. Az alapvető jogok biztosa a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, mert véleménye szerint a helyzet jogsértő.

Egy mozgássérült panaszos Székely László ombudsmannak küldött beadványában azt sérelmezte, hogy életében mindössze egy alkalommal igényelheti a támogatást a lakása akadálymentesítéséhez. A nemzetgazdasági minisztertől, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől kapott információk az akadálymentesítési támogatás egyszeri igénybevételének szabályát erősítették meg. Az átalakítás nem szolgálhatja a lakóingatlan forgalmi értékének növelését.

Az állam szerződésben állapodik meg a hitelintézetekkel a támogatás folyósításáról és arról is, hogy az igénylőnek – bár nem kötelező jelleggel – kölcsön nyújtható. A támogatásokat és azok terheit havi elszámolás alapján az Államkincstár utólag megtéríti a folyósító hitelintézetnek. Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet ennek megfelelően egy hitelintézethez kell benyújtani és az is bírálja el a kérelmező jogosultságát. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége ehhez megküldi a maga álláspontját, amit azonban a hitelintézet nem köteles figyelembe venni. Amennyiben pedig az igénylő a támogatás mellé a lakás átalakításához nem kíván kölcsönt is felvenni, a hitelintézet felszámolhat neki legfeljebb 3 százalékos bírálati díjat.

Az alapvető jogok biztosa felidézte a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt, amely szerint „Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban”. A lakás akadálymentesítési támogatás az államnak az esélyegyenlőség előmozdítását célzó intézkedése, a módjának, mértékének és eszközének meghatározása az állam mérlegelési jogkörébe tartozik, figyelemmel annak teherbíró képességére.

A biztos az Alkotmánybíróság egy határozatára is emlékeztetett. Aszerint a lakástámogatást az állam a szociálpolitika részeként, de nem rászorultsági alapon nyújtja, ez a támogatás a jogosultakat alanyi jogon illeti meg. Az esélyegyenlőség előmozdítását célzó intézkedéseknek – mind tartalmi, mind formai tekintetben – meg kell felelniük az alapvető alkotmányos és jogállami követelményeknek, így nem sérthetik a mindenkit egyenlő mértékben megillető emberi méltóságot és a jogállamiság alapvető követelményét.

Mindezek alapján a biztos nem tartja indokoltnak és jogszerűnek, valamint a lakás akadálymentesítési támogatás természetével és a jogállamiság alapelvével összeegyeztethetőnek azt, hogy a mozgásában korlátozott igénylőnek díjat kell fizetnie az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálásáért. Székely László azt is visszásnak látja, hogy a bírálati díj mértékét a hitelintézet attól teszi függővé, hogy az érintett felvesz-e a támogatás mellé kölcsönt is és annak mekkora az összege.

A biztos jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy mert a lakóépületek elenyésző hányada akadálymentesített, a legtöbb esetben a mozgáskorlátozott ember saját maga kényszerül akadálymentessé tenni az ingatlanát. Az a tény pedig, hogy az akadálymentesítési támogatás csupán egyszer vehető igénybe, nagy, olykor erőn felüli terhet ró a mozgássérült emberre, ha bármilyen okból egy másik lakásba költözik.

Székely László alapjogi biztos megállapításaival a nemzetgazdasági miniszterhez fordult és a jogszabály olyan megfontolását javasolta, hogy ne terhelje a mozgásában korlátozott kérelmezőket további bírálati díj, illetve a támogatáshoz sem közvetve sem közvetlenül ne kapcsolódjon egyéb hitelintézeti szolgáltatás, valamint legyen lehetőség arra, hogy a mozgásában korlátozott ember életében egynél többször is igénybe vehesse a támogatást.

A teljes jelentés megtekintése (.pdf)

Hegedüs Lajos levele az alapvető jogok biztosához
A MEOSZ elnöke a lakás-akadálymentesítési támogatással és a közlekedőképesség minősítésével kapcsolatosan kereste meg Székely Lászlót.

2015 április 22.

150 ezer forintból nem lehet egy lakást akadálymentesíteni

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt, hogy állítsa helyre a súlyosan mozgáskorlátozott embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatás reálértékét, amely közel húsz éve változatlanul 150 ezer forint, így mára már teljesen elértéktelenedett.

2011-ben változott az ügyintézés menete is, azóta kevesebb mint tizedét fizeti ki az állam a támogatásra. A MEOSZ egyesületei hosszú éveken át hatékonyan és megbízhatóan, a mozgássérült emberek valós igényeinek figyelembevételével intézték a lakás-akadálymentesítési ügyeket, ezért úgy véljük, az ügyintézést vissza kell adni a Szövetségnek. Ennek lehetősége a mostani jogszabályi környezetben is megteremthető.

Az alapvető jogok biztosa szerdán hozta nyilvánosságra a lakás-akadálymentesítési támogatásról szóló vizsgálati jelentését, amelyben többek közt a bírálati díj eltörlését kérte, és azt, hogy a mozgássérült személy többször is igényelhesse a támogatást élete során. A jelentéssel a MEOSZ teljes mértékben egyetért.

A súlyosan mozgáskorlátozott személyek használt lakás esetén 150 ezer, új lakás esetén 250 ezer forint lakás-akadálymentesítési támogatást igényelhetnek, az összeg az 1990-es évek közepe óta változatlan. 2011 tavaszáig a MEOSZ egyesületeinél, azóta csak pénzintézetnél lehet ezt megtenni, ami a gyakorlatban az OTP Bankot jelenti. Tapasztalataink szerint a támogatás igénylésekor felszámított díjakat és egyéb költségeket (bírálati díj: 4500-7500 Ft, helyszíni szemle, tulajdoni lap, hiteles térkép másolat), valamint az áfát befizetve előfordul, hogy mindössze 90 ezer forintjuk marad a mozgássérülteknek a fürdőszobájuk akadálymentesítésére, amiből ezt nem lehet megoldani. Alanyi jogon járó juttatásért ráadásul eleve nem lehetne bírálati díjat elkérni, a családi pótlék elbírálásáért sem kér az állam pénzt. (A bank a bírálati díjat az államtól is megkapja egyébként.)

A rendszer 2011-es átalakítása óta lényegesen kevesebbet költ az állam a támogatásra. Amíg a MEOSZ intézte az ügyeket, évente átlagosan 10 ezer kérelmet támogatott mintegy 1,5 milliárd forint értékben, 2012 óta azonban kevesebb, mint 500 fő igényel, illetve részesül támogatásban, ami nem éri el az évi 100 millió forintot. A drasztikus visszaesés oka a már említett elértéktelenedés mellett a jogosultak körének szűkülése is, a jogosultsághoz ugyanis sokaknak egy nemrég bevezetett vizsgálaton kell átesni, ami nem alkalmas a közlekedőképesség megállapítására, így a mozgássérültek 60 százaléka nem megy át rajta.

A támogatást a mozgássérült emberek életük folyamán csak egyszer vehetik igénybe. Másokhoz hasonlóan azonban ők is többször költöznek életük során, és mivel a lakóépületek elenyésző hányada akadálymentes, több alkalommal is szükséges akadálymentesíteniük a lakókörnyezetüket.

Most zajlik a költségvetés tervezése, ezért a MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy a jövő évi büdzsében biztosítson forrást a lakás-akadálymentesítési támogatás összegének emelésére, továbbá törölje el a bírálati és egyéb díjakat, valamint tegye lehetővé, hogy a súlyos mozgássérültek ne csak egyszer, hanem annyiszor kaphassanak támogatást, ahányszor ténylegesen szükségük van rá.

2015 április 24.