Mi mennyi? 2015

  1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

 

  Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra
Minimálbér 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (1) bek. 105.000 24.160 4.830 604
Garantált bérminimum* 347/2014. (XII.29.) Korm.r. 2. § (2) bek. 122.000 28.080 5.620 702
Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. – 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 1.§ 79.155 18.200 3.639
Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. – 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 2.§ 101.480 23.330 4.666
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek. – 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 3.§ 87.090 20.020 4.004
Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek.

– 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 3.§

111.660 25.670 5.134
  • A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg

** A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg

*** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg

 

Közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2014. évi C. tv. 59. § (1) bek. (Költségvetési tv.) – 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 132. § 38.650,- Ft
Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2014. évi C. tv. 60. § (1) bek. b) pont (Költségvetési tv.) – 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 69. § 20.000,- Ft
Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat

2014. évi C. tv. 63. § (1)-(2) bek. (Költségvetési tv.) – 2011. évi CLXII. tv. 169. § (2) és

2011. évi CLXIV. tv. 59. § (3) bek.

391.600,- Ft
Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2014. évi C. tv. 63. § (3)-(4) bek. (Költségvetési tv.) – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek., 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. 5.000,- Ft/óra
Helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 2014. évi C. tv. 64. § (1) c) pont (Költségvetési tv.) – 1997. évi XXXI. tv. 66/L. § 15.000,- Ft/hó
A nevelőszülőt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet) megillető alapdíj legalacsonyabb összege 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (3) bek.

A nevelőszülőt az alapdíjon felül a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után megillető kiegészítő díj minimális összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (4) bek.

A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után megillető többletdíj legkisebb összege – a speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermekek után, gyermekenként 1997. évi XXXI. tv. 66/H. § (5) bek.

minimálbér 30%-a

31.500,- Ft/hó

 

minimálbér 20%-a

21.000,- Ft/hó

 

minimálbér 5%-a

5.250,- Ft/hó

 

2.    A 2014. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma

 

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § 28.500,- Ft/hó
Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § 24.250,- Ft/hó
Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 2015. január 1-jétől

168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

84.975,- Ft/hó
Rehabilitációs         pénzbeli        ellátás       minimális        összege        –      foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) a) pont, (2) bek. 2012. évi minimálbér 30%-a – 27.900,- Ft/hó
Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció

2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) b) pont, (2) bek.

2012. évi minimálbér 40%-a – 37.200,- Ft/hó
Rokkantsági ellátás minimális összege

2011. évi CXCI. tv. 12. § (1)-(2) bek.

minimálbér 30%-a

27.900,- Ft/hó

 

 

  Ellátás összege
Álláskeresési járadék maximuma (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 26. § (5) bek., 27. §

(3) bek.

munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a:

105.000,- Ft/hó       3.500,- Ft/nap

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:

42.000,- Ft/hó       1.400,- Ft/nap

(előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap 40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)

Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60- 100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg: 47.493,- Ft/hó – 79.155-,- Ft/hó

 

  1. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek

 

Szociális hozzájárulási adó

2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§

kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke:

adóalap 27%-a

(csak törvény szerinti adókedvezményekkel csökkenthető)

Rehabilitációs hozzájárulás

2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bek.

964.500,-Ft/év/fő

(a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

Szakképzési hozzájárulás

2011. évi CLV. tv. 4.§ (1) és (2) bek.

Szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a (ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

szociális hozzájárulási adó alapjával)

(ezen adóalap a törvény szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

 

  1. Munkavállalók által fizetendő közterhek

 

Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége

1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek.

Nyugdíjjárulék 10%
Egészségbiztosítási és     munkaerő-piaci járulék Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
Munkaerő-piaci járulék 1,5%
  összesen 8,5%
mindösszesen 18,5%

 

  1. Egészségügyi szolgáltatási járulék 930,- Ft/hó (231,- Ft/nap)

 

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

 

 

Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka
Adóalap Szja. tv. 29.§. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Adóalap kedvezmény (családi adókedvezmény)

Szja. tv. 29/A-B.§

Az összevont adóalap –   az   adóelőleg, illetve az   adó kifizetésekor –

–      egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 62.500,- Fttal,

–    legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206.250,- Ft-tal csökkenthető.

Kedvezményes adózású természetbeni juttatások

[Szja. tv. 71. §]

 

 

Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 szerese,) és 14% EHO

[Szja. tv. 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.]

–   a munkahelyi, üzemi étkeztetés max. 12.500,- Ft/hó, és/vagy

–   Erzsébet-utalvány max. 8.000,- Ft/hó;

–   Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

·          szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft;

·          vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft;

·          szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft. Iskolakezdési támogatás:                       31.500,- Ft/év Iskolarendszerű képzés költségeinek

munkáltató általi átvállalása                 262.500,- Ft/év

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás                        52.500,- Ft/hó

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás           31.500,- Ft/év mindösszesen, adóévben együttesen 200.000,- Ft keretösszeg erejéig (ide nem értve a SZÉP Kártyát)

[Szja. tv. 70. § (3) bek a), (5) bek. a) pont; Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont] Csekély értékű ajándék: 3x 10.500,- Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §] 600.000,- Ft

 

 

Csecsemőgondozási díj (CSED) (Terhességi-gyermekágyi segély) 1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. § a naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)
Gyermekgondozási         díj     (GYED)

1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2015-ben 147.000,- Ft/hó)
Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek. a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében)

a táppénz alapjának 50%-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)

 

a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét!

Családi pótlék (CSP)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. §

(1) bek.

egy gyermekes család esetén                                                           12.200,- Ft/hó
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- Ft/hó
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- Ft/hó
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként  

14.800,- Ft/hó

három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként  

16.000,- Ft/hó

három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként  

17.000,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint       intézményben         (gyermekotthonban,    javítóintézetben,      büntetés- végrehajtási   intézetben              vagy      szociális       intézményben)         élő,   továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként

23.300,- Ft/hó

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermekenként  

 

25.900,- Ft/hó

saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszü nem intézményben él, az ilyen személy után személy  

lőnél és

enként           20.300,- Ft/hó

a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultszemély esetén az ilyen gyermek illetve jogosult után személyenként                                                            14.800,- Ft/hó
Anyasági támogatás 1998.   évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. § Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                                            64.125,- Ft

Ikergyermek esetén 300%-a:                                                              85.500,- Ft A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson, továbbá a szülést követő 6 hónapon belül támogatást igényelhet az az örökbefogadó szülő és az a gyám, aki a gyermek születését követő 6 hónapon belül jogerős határozat alapján vált örökbefogadóvá illetve gyámmá (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek. Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                           28.500,- Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,- Ft/hó), 3 ikergyermek esetén 300%-a (85.500,- Ft/hó), 4 ikergyermek esetén 400%-a (114.000,- Ft/hó), 5   ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó),

6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó)

A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)-

(2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                           28.500,- Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)

 

 

Rendszeres szociális        segély (RSZS) 1993. évi

III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1), (4) bek. 63/2006.                   (III.27.) Korm. rend. 17/B. §

(2) bek.

Jogosult Havi összege
Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c)  14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy

d) a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek megfelel.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér (79.155,- Ft) mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval,                                                    munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

Maximum összege: 46.662,- Ft

Fht-ban részesülő családtag esetén, a rszs maximum összege 23.862,- Ft

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

1993. évi   III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

Jogosult Havi összege
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki RSZS- re jogosult (a fent hivatkozottak szerint) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a: 22.800,- Ft/hó
Időskorúak járadéka

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Jogosult Havi összege
a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, a)

az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft/hó

az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, b)

az öregségi nyugdíj minimum 95%-a:

27.075,-Ft/hó

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. c)

az öregségi nyugdíj minimum 130%-a:

37.050,-Ft/hó

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.
Ápolási díj

2014. évi C. tv.

(Költségvetési   tv.)

57. § (7) bek. és 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Jogosult Havi összeg
Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

– súlyosan fogyatékos, vagy

– tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása, ápolása esetén a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100%-a: 29.500,- Ft
a jelentős egészségkárosodással rendelkező és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes személy, vagy olyan személy gondozása, ápolása esetén, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 180%-a (kiemelt ápolási díj): 53.100,- Ft
a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén, ha a kiemelt ápolási díj feltételeinek nem felel meg, a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 150%-a (emelt összegű ápolási díj): 44.250,- Ft
a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a (méltányossági ápolási díj): 23.600,- Ft

 

[2014. évi C. tv. (Költségvetési tv.) 68. §]

 

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

11.    Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

 

Egyszerűsített foglalkoztatási forma A közteher mértéke (Ft/nap)
1. mezőgazdasági idénymunka 500,- Ft
2. turisztikai idénymunka 500,- Ft
3. alkalmi munka 1.000,- Ft
4. filmipari statiszta 3.000,- Ft

 

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. § (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített foglalkoztatás során jogviszonyban álló számára kifizetett (nettó) bér.

 

12.  Bérgarancia támogatás maximuma                                                                   1.155.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek., Nemzetgazdasági Közlöny 2014/12. szám)

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg (7.§ (2) bek)              462.000,- Ft

 

Szekszárd, 2015. január 5.

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS…

TÁJÉKOZTATÓ

A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ,

  1. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul.

Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek.

A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában.

A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek:

– aktív korúak ellátása,

– időskorúak járadéka,

– ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj),

– közgyógyellátás (alanyi és normatív formák),

– egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg.

Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg.

AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK:

  1. Aktív korúak ellátása

(jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§)

Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.

A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1- től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.

Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak.

1.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani.

A támogatás havi összege – 2014-hez hasonlóan – 22 800 Ft.

1.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.

Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:

 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.

 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.

 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.

 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre.

 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:

Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)

Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)

Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

  1. Lakásfenntartási támogatás

(jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés)

A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.

Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.

Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:

 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.

 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

  1. Adósságkezelési szolgáltatás

(jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés)

Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.

Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. 4

  1. Méltányossági közgyógyellátás

(jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés)

A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.

Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.

A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:

 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy

 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.

  1. Méltányossági ápolási díj

Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.

A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.

A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.

  1. Önkormányzati segély

(jogszabályi háttér: Szt. 45.§)

Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.

E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.

Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:

Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

  1. a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
  2. b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
  3. c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
  4. d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.

Budapest, 2015. január 16.

Készítette:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Segélyek és Támogatások Főosztálya

MÁV TÁJÉKOZTATÁS

Mozgáskorlátozottak utazása

Mozgáskorlátozott utasok utazási lehetőségei

A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának megváltoztatása érdekében az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998. évi XXVI. Törvényt alkotta, amely 1999. január 1-től lépett hatályba.

Mozgáskorlátozottak, illetve hozzátartozóik a 06 (80) 630-053 telefonszámon ingyenesen érdeklődhetnek, illetve rendelhetik meg szolgáltatásunkat. 

1. A kerekesszékes mozgáskorlátozottak által igénybe vehető járművek

1.1 Csoportos utazás (legalább 10 fő mozgáskorlátozott) esetén az előre megrendelt, különleges kialakítású, önemelő berendezéssel ellátott, mozgássérültek kocsiját vehetik igénybe, melynek feltételeit a Személyszállítási Üzletszabályzat III. rész M fejezete tartalmazza. Az igények kielégítésére 2 darab önemelővel ellátott vasúti kocsi áll rendelkezésre. Az egyik kocsiba 8 kerekesszékes hely és 40 ülőhely, míg a másikba 12 kerekesszékes hely és 16 ülőhely került beépítésre. Ezekben a kocsikban a kerekesszékes utasok által is használható vécé található. A kocsi kísérője az emelőt kezeli és a csoportot a kiindulási állomástól a célállomásig kíséri.
1.2 Nem csoportos utazás esetén a mozgáskorlátozottak speciálisan kialakított kocsikat külön bejelentés mellett vehetnek igénybe. Ezen kocsik kiszolgálása mobil emelővel történik. Az egyik kocsitípus ajtóinak szélessége meghaladja a 70 cm-t. A kocsi belsejében egy vagy két, részükre kialakított hely található és a mellékhelyiség kerekesszékesek által is igénybe vehető. A másik típusú kocsinak az előterében utazhatnak (általában mellékvonalakon, rövid távolságra), a mellékhelyiség nincs átalakítva.

1.3 Az egyéb, fel nem sorolt járművek a mozgáskorlátozottak utazásánál nem vehetők figyelembe, mivel ezek feljáróajtói túl keskenyek (60 cm). Ezeken a járműveken a kerekesszékes utasok ki- és beszállása még emelőberendezéssel ellátott állomásokon sem lehetséges. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az utas kísérővel utazik és a segítségével ki tud szállni a kerekesszékből, a normál mellékhelyiséget tudja használni, és az emelőt csak az összecsukott kerekesszék ki- és beemeléséhez kéri. Az igény bejelentésénél külön fel kell tüntetni a kísérő meglétét.

1.4 Az állomási és vonatkísérő személyzet köteles be- és kiszállásnál valamint az utazás során kiemelt figyelmet fordítani és minden szükséges segítséget megadni a fogyatékkal élő utasoknak az utazás zavartalan lebonyolítása érdekében.

A képjellel megjelölt ülőhelyeket a vasút a mozgáskorlátozottak és kerekesszékük számára tartja fenn.

A vasút a kerekesszéket díjfizetés és elszámolás nélkül szállítja. Az utasnak megfelelő menetjeggyel kell rendelkeznie.

Egyéni utasok utazása esetén a mozgáskorlátozottak speciálisan kialakított kocsikat vehetnek igénybe. Ezen kocsik kiszolgálása mobil emelő-berendezéssel történik. A kocsi belsejében egy vagy két részükre kialakított hely található és a mellékhelyiség kerekesszékesek által is igénybe vehető.

Csoportos utazás (legalább 10 fő mozgáskorlátozott) esetén az előre megrendelt, különleges kialakítású, önemelő berendezéssel ellátott, mozgássérültek kocsiját vehetik igénybe, a kocsikban a kerekesszékes utasok által is használható mellékhelyiség található. A kocsi kísérője az emelőt kezeli és a csoportot a kiindulási állomástól a célállomásig kíséri.

Igénybejelentést a szolgáltatásra az alábbi határidővel kérjük megtenni:

A segítségnyújtás iránti igényről legalább 48 órával annak szükségessége előtt értesíteni szükséges a vasúti társaságot. Amennyiben többszöri utazásra jogosító menetjeggyel rendelkezik az utas, elegendő egy értesítés, ha abban elegendő információ áll rendelkezésre a további utazások időpontjáról.

A szolgáltatás megrendelése történhet interneten, írásban és telefonon/faxon.

A megrendelés megkönnyítéséhez a vasúti társaság megrendelő lapot tesz közzé a honlapján, amely tartalmazza az utazás megszervezéséhez szükséges adatokat. Az utas azonosító és értesítési adatait csak az első megrendeléskor kell megadni, további utazások esetén elegendő az adatokra történő hivatkozás. Ezen adatok megadása minden megrendeléskor kötelező.

  • A megrendelés e-mail címe: megrendeles@mav-start.hu;
  • Írásbeli megrendelés címe: MÁV-START Zrt. Üzemeltetési Szervezet, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.
  • Telefonos megrendelés: 06 80 630-053 ingyenesen hívható telefonszámon adatainak meghagyásával.

További információ a www.mav-start.hu honlapon található és az fent közölt elérhetőségeken kérhető az állomási emelők helyéről, mozgáskorlátozott személyek számára is igénybe vehető állomási szolgáltatásokról.

Mozgáskorlátozott emelővel az alábbi állomásaink rendelkeznek:

Balatonszentgyörgy
Békéscsaba
Budapest-Déli
Budapest-Keleti
Budapest-Nyugati
Cegléd
Debrecen
Dombóvár
Fonyód
Gyékényes
Győr
Hatvan
Kaposvár
Kecskemét
Kelebia
Keszthely
Kiskunfélegyháza
Komárom
Lőkösháza
Mátészalka
Miskolc-Tiszai
Murakeresztúr
Nagykanizsa
Nyíregyháza
Pápa
Pécs
Püspökladány
Siófok
Szeged
Székesfehérvár
Szerencs
Szolnok
Szombathely
Záhony
Zalaegerszeg

Az önemelővel fel nem szerelt kocsik megrendelése csak a mobil emelővel ellátott állomások egymás közti viszonylatában lehetséges.

Az állomási mobil emelőberendezés terhelési határa 250 kg.

A speciális kocsi továbbítását a MÁV-START Zrt. csak az üzemi körülményektől függően vállalja el.

Állomási emelő használata esetén az emelőlap felülete 800×1200 mm.

Mozgáskorlátozottak által használható WC-vel ellátott állomásokat a következő felsorolás tartalmazza.

Agárd, Badacsony, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonfüred, Balatonlelle, Balatonszárszó, Balatonszentgyörgy, Békéscsaba, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Budapest-Nyugati, Debrecen, Egyek, Fényeslitke, Fonyód, Füzesabony, Gárdony, Gyékényes, Gyula, Hajdúszoboszló, Hegyeshalom, Hódmezővásárhely Népkert, Hódmezővásárhely, Kápolnásnyék, Kaposvár, Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Komárom, Maglód, Maglódi-nyaraló, Mátészalka, Miskolc-Tiszai, Nagykanizsa, Nagykáta, Nagykőrös, Nyírábrány, Nyíregyháza, Őriszentpéter, Pápa, Püspökladány, Révfülöp, Sátoraljaújhely, Siófok, Sopron (GySEV), Sülysáp, Szabadszállás, Szeged, Székesfehérvár, Szerencs, Szombathely (GySEV), Szőlősnyaraló, Tápiógyörgye, Tápiószecső, Tápiószele, Tapolca, Tárnok, Tiborszállás, Tiszatenyő, Tokaj, Újszász, Ukk, Velence fürdő, Velence, Vésztő, Záhony, Zalabér-Batyk, Zalaegerszeg, Zalalövő, Zalaszentiván, Zamárdi, Zánka-Köveskál.

2. A MÁV-START Zrt. díjkedvezményei

Díjkedvezmény igénybevételénél a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. Díjszabása a mérvadó, mely a díjszabást és a jogszabályokban megállapított utazási kedvezményeket tartalmazza.

A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiállított tagsági igazolvánnyal rendelkező utas és kísérője utazási kedvezményre jogosult. A hasonló feltételekkel rendelkező utas vakvezető kutyáját díjmentesen viheti magával a vonaton.

A hallássérültek – arcképes igazolványuk alapján – utazási kedvezmény igénybevételére jogosultak.

A fogyatékossággal élő szociális otthoni gondozottak, kísérőik és látogatóik utazási kedvezményt vehetnek igénybe az intézmény igazolása alapján.

Hadirokkantak és hadigondozottak igazolványuk alapján díjmentesen utazhatnak.

A kerekesszék szállítását a vasút díjmentesen végzi.

3. Adatkezelési tájékoztató

A MÁV-START Zrt. kijelenti, hogy a kérelmen feltüntetett személyes adatokat kizárólag abból a célból kezeli, amihez a kérelmező hozzájárult. A MÁV-START Zrt. az adatrögzítéshez külső felet vehet igénybe, amelynek ebbéli tevékenységéért, mint sajátjáért felel. Egyebekben a kérelmező személyes adatait harmadik fél részére nem adja át.

  • Adatkezelés alapja: az érintett hozzájárulása.
  • Adatkezelés célja: a kerekesszékes utazás igénybevételéhez szükséges emelőberendezés biztosításához szükséges igénylés nyilvántartása, az igénylés teljesítésének intézése.
  • A személyes adatok megismerésére jogosultak: az igénylés teljesítésében, illetve az utazási jogosultság ellenőrzésében részt vevő MÁV-START Zrt. munkavállalók.
  • Az adatkezelés időtartama a kérelmező adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásáig, illetve a kérelemben foglalt utazási jogosultság végéig tart.
  • Az érintett jogosult a MÁV-START Zrt-nél tájékoztatást kérni a személyes adatainak kezeléséről, személyes adatainak helyesbítését kérni, és – a kötelező adatkezelés kivételével – személyes adatainak törlését, vagy zárolását kérni.
  • Jogorvoslati lehetőségek: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

TÁJÉKOZTATÁS!

Megoldandó feladatok és javaslatok a fogyatékossággal élő emberek életminőségének

javítása érdekében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai államtitkárságai számára.

FESZT egyeztetés anyaga

I. Egészségügyért Felelős Államtitkárság

1) Háziorvosi ellátás.

A háziorvosi ellátás feltételeinek javítását ismereteink szerint a Kormány kiemelt feladatként kezeli.

A fogyatékossággal élő emberek számára a háziorvosi alapellátás a jelenlegi helyzetben igen sok esetben gyakorlatilag elérhetetlen az alábbiak miatt.

a) A háziorvosi rendelők jelentős része, a különböző fogyatékossággal élő emberek számára fizikai és infokommunikációs szempontból akadálymentesen nem használható.

Még ma is rendkívül gyakori, hogy a háziorvosi, házi gyermekorvosi, házi fogorvosi rendelő

– lift nélküli épületben emeleten helyezkedik el,

– csak több lépcsőn, különösen korlát nélküli lépcsőkön, szűk bejárati és belső ajtókon keresztül közelíthető meg,

– nem rendelkezik akadálymentesen, kerekesszéket használó betegek által is használható WC-vel, öltözővel,

– a rendelő helyiségen belül a bútorzattól nem fér el a kerekesszékes beteg – különösen a nagyobb terjedelmű elektromos kerekesszéket használó,

– nincsen a kerekesszékes betegek számára is használható vizsgáló és kezelő eszköz – pl. fogorvosi szék, amelybe kerekesszékes páciens is át tud ülni, stb.

– a háziorvosi szolgálat személyzete nem ismeri a jelnyelvet, így nem képesek a siket beteggel kommunikálni,

– az egészségügyi személyzet nem ismeri az autista, értelmi sérült, súlyosan mozgássérült emberek, fogyatékosságából eredő sajátos jellemzőit,

– nem áll rendelkezésre a vak emberek tájékozódását segítő technikai háttér – vezetősávok, braille írásos, vagy hangos jelzések, tájékoztatók

b) Nehezíti a helyzetet, hogy a háziorvosi szakmai ellátás finanszírozása az OEP feladata, azonban a rendelő helyiségek döntő többsége a települési önkormányzatok tulajdonában és fenntartásában van, így az akadálymentesítésük is önkormányzati feladatkörbe tartozik, azonban így, sem az önkormányzat, sem az OEP, sem maga a praxist működtető háziorvos nem tartja kötelezettségének az akadálymentesítés megvalósítását.

2) Szakellátás.

Az előzőekben felsoroltakhoz hasonló problémák jellemzik a szakellátást végző szakorvosi rendelők, valamint a különböző szűréseket végző (tüdőszűrő állomások, mammográfiák, stb.) intézmények helyzetét is.

Ezekben az esetekben is eltér a szakorvosi ellátás finanszírozója (OEP), valamint az épület és a benne lévő infrastruktúra – berendezések, diagnosztikai eszközök, kezelő berendezések, fenntartója (települési önkormányzatok, állam) és ennek következtében egyik sem tekinti feladatának a teljeskörű hozzáférhetőség biztosítását a fogyatékos emberek számára.

Ezekben az intézményekben nem állnak rendelkezésre a fogyatékos emberek számára is használható vizsgáló és diagnosztikai berendezések – pl. a kerekesszékben élő ember nem tud részt venni a kötelező ernyőkép-szűrésen, a nőgyógyászati szűréseken, stb. mert a berendezések, felszerelések erre a legalapvetőbb szinten sem állnak rendelkezésre.

A megfelelő berendezések, műszaki technikai szinten már régen léteznek, beszerezhetők, áruk sem megfizethetetlen, mert sorozatban gyártottak. Pl. állítható magasságú vizsgáló asztalok, vizsgáló székek, fogorvosi székek, stb. sorozatgyártásból kaphatók és használatuk, nem fogyatékos emberek, valamint az egészségügyi személyzet számára is előnyös.

3) Kórházi ellátás.

– A kórházi ellátásban, kórházi átépítések, felújítások során az akadálymentes fizikai környezet alapelemei, a ma már kötelező építési, műszaki előírások hatására megvalósulnak, azonban rendkívül gyakori pl., hogy az alapvetően akadálymentes kórtermet úgy rendezik be, hogy nincs hely a kerekesszékkel történő önálló közlekedésre.

– Jellemző, hogy az akadálymentesen megépített WC-ben takarító eszközöket, egyéb, oda nem való eszközöket helyeznek el, ettől az, használhatatlanná, megközelíthetetlenné válik.

– Régi elavult, idejétmúlt rendelkezések tiltják, hogy az életvitelszerűen kerekesszéket használó beteg bevihesse a kórházba a saját kerekesszékét (esetleg elektromosat is), amit önállóan jól tud használni és ezzel legalább részben, önellátóvá válhatna. Ez teljesen olyan, mintha az ép beteg nem vihetné be a kórházba a saját pizsamáját, papucsát, ruháját – erőltetett és az esetek döntő többségében értelmetlen és hatástalan higiéniai előírások miatt.

– A kórházak döntő többsége pedig, nincs felszerelve használható, megfelelően karbantartott belső segédeszközökkel, karfa nélküli, lyukas kerekű, törött támlájú, fék nélküli, fertőtlenítés nélküli elhasználódott mechanikus kerekesszékek, gumi nélküli mankók vannak a legtöbb kórházban – ha egyáltalán vannak- amelyekbe egymás után ülnek bele a legkülönbözőbb betegséggel élő betegek, átadva így egymásnak a fertőzésüket.

– Ennél sokkal higiénikusabb lenne, ha mindenki használhatná a saját kerekesszékét és csak annak kellene a kórházi széket használni, akinek nincs sajátja – persze a kórházi székeket megfelelő állapotban kellene tartani, ami a legritkább esetben fordul elő.

– A kórházak egészségügyi személyzete általában nem rendelkezik a fogyatékosságra vonatkozó alapvető ismeretekkel – pl mit jelent egy autista, vagy súlyosan értelmi sérült, siket, vak betegnek egyedül, teljesen idegen, új környezetbe, ismeretlen körülmények közé kerülni, hogyan kell ezeket a helyzeteket türelemmel, toleranciával, empátiával kezelni, hogyan kell a kerekesszékből átültetni egy spasztikus izomállapotú sérültet, pl. a belgyógyászaton (talán a mozgássérült osztályokon dolgozók tudják) – stb.

Emiatt számtalan konfliktus is keletkezik és a beteg együttműködése, gyógyulása sem ideális.

4) Általános, rendszer szintű problémák:

– Az egészségügyi intézményeknek helyet biztosító épületek akadálymentesítési helyzetéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, annak ellenére, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megrendelésére, 2012 -2013 évben egy országos akadálymentesítési felmérés készült, amely magában foglalja a háziorvosi rendelők, szakorvosi rendelők felmérését is.

Ez az adatbázis, ismereteink szerint ma sem hozzáférhető – bár állítólag elkészült.

– Az egészségügyi ellátó rendszer egészére jellemző, hogy az egészségügyi személyzet döntő többsége nem ismeri a különböző fogyatékosságból eredő hátrányok jellegét és annak kezelési módjait. Siketekkel való foglalkozás – jelnyelv használata, értelmi sérültekkel, autistákkal való foglalkozás speciális módjai, súlyosan mozgássérült, spasztikus izomtónusú, deformitásokkal rendelkező, mozgásukban súlyosan korlátozott, kerekesszéket használó emberekkel való foglalkozás módszerei.

Gyakorlatilag, paradox módon, szinte az egészségügyi személyzet rendelkezik a legalacsonyabb szintű fogyatékossági ismeretekkel.

5) Megoldási javaslatok

– Az egészségügyi személyzet (orvosok, ápolók, egyéb szakszemélyzet, asszisztensek, recepciósok, technikai személyzet – takarítók, szállításban részt vevő segédszemélyzet, stb.) képzése a különböző jellegű fogyatékosságokra jellemző állapotokról azok jellemzőiről kezelési módjáról – az alapképzésbe, de legalább a kreditpontos továbbképzési rendszerbe kötelező módon beépítve.

– Kötelező érvényű, megfelelési határidőket tartalmazó jogi szabályozás arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi intézmények mindegyikének milyen alapkövetelményeknek kell megfelelni a fogyatékossággal élő emberek ellátása érdekében – akadálymentes fizikai és infokommunikációs környezet, a fogyatékos emberek ellátását is lehetővé tévő technikai felszerelések, berendezések tekintetében.

– Célzott EU pályázati programok a megfelelő infrastruktúra (épületek, technikai eszközök, berendezések kialakításához szükséges anyagi források biztosítására.

– A megvalósítás és a fenntartás monitorozása az ellenőrzésre jogosult szervezetek közreműködésével – ÁNTSZ

II Sportért felelős államtitkárság.

1) Szabadidő és tömegsport.

– A fogyatékossággal élő emberek szabadidő és tömegsport lehetőségeinek biztosítására nincs kiszámítható, rendszeres finanszírozás.

– Nincs állami szinten felelőse a szabadidő és tömegsportnak, különösen a felnőtt fogyatékos személyek esetében – a diáksportban működő FODISZ –nak jelenleg nem feladata a felnőtt tömegsport szervezése és finanszírozása.

– Az alapvetően versenysporttal foglalkozó, fogyatékossággal élő emberek sportegyesületei mellett, nem működhetnek szabadidősportot is szervező, de ezen kívül még más feladatokat (pl. közösségszervezés, kulturális és szabadidős programok szervezése, képzés, érdekérvényesítés, stb) is ellátó, a szabadidősport szervezésére és működtetésére anyagi eszközökkel is rendelkező civil szervezetek egyesületek.

– A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, a nem kifejezetten sportegyesületi jellegű civil szervezetek szabadidő és tömegsport célú működésének célzott állami, vagy önkormányzati támogatását.

– A sportlétesítmények alapvetően a versenysport kiszolgálását tekintik feladatuknak, gyakorlatilag lehetetlen bejutni egy – egy sportlétesítménybe szabadidősport jellegű tevékenységek folytatására.

– A sportlétesítmények akadálymentesítése jellemzően – ha egyáltalán az akadálymentesítés rendelkezésre áll – elakad a sportrendezvények látogatói számára rendelkezésre álló területek akadálymentesítésnél, de csak ritka esetben teszi lehetővé fogyatékossággal élő sportolók rendszeres szabadidő- sport tevékenységének folytatását – az öltözök, zuhanyozók, medencék, sportpályák, edzőtermek, stb. megközelíthetősége, használhatósága, a fogyatékos emberek sportjához szükséges speciális eszközök biztosítása, a megfelelő szakemberek biztosítás szinte mindenütt hiányzik – ezek biztosítására nincsenek források.

– A fenti tényezők miatt, csak rendkívül kevesen vesznek részt a mozgás élményét és egyben a rekreációt biztosító szabadidő sport tevékenységben.

– Alacsony a fogyatékos versenysportok utánpótlási potenciálja, a versenysportok többsége, folyamatos előregedéssel, utánpótlás hiánnyal küzd, illetve egyes, korábban működő fogyatékos –sportágak megszűntek, vagy a megszűnés határán vannak, vagy csak ritka helyeken elérhetők, emiatt nem is tud kialakulni igazi hazai versenysport – pl atlétika, ülőröplabda, ülőkosárlabda, rögby, stb.

2) Megoldási javaslatok

– A fogyatékos emberek szabadidősportjáért felelős állami szervezet kijelölése,

– Jogszabály módosítás, annak érdekében, hogy a szabadidő és tömegsport tevékenysége szervezése, folytatása ne csak sportegyesületi formában, hanem más tevékenységet is folytató egyesületeken, civil szervezeteken belül, pl. sportcsoportok működtetésével is finanszírozható legyen.

– A sportlétesítmények akadálymentesítésére vonatkozó tervek, pályázatok terjedjenek ki a sportolási lehetőségek akadálymentesítésére is, beleértve a speciális sporteszközök biztosításának kötelezettségét is, pl. sportolásra alkalmas kerekesszékek, egyéb eszközök.

– A sportszakemberek alap, közép és felsőfokú képzésébe be kell vinni a fogyatékos emberek sportjára vonatkozó ismereteket és biztosítani kell a speciális továbbképzés lehetőségeit.

– Álljanak rendelkezésre pályázható, illetve kiszámíthatóan, tartósan hozzáférhető állami, önkormányzati források a szabadidős sport tevékenységek folytatására is.

III. Köznevelésért felelős államtitkárság

1) Kötelező alapszintű képzés

– A köznevelési intézmények akadálymentesítésére – épületek, tantermek, tornatermek, közösségi terek, berendezések, felszerelések, bútorok, stb – vonatkozóan célzott EU pályázati forrásokat kell biztosítani, mert a köznevelési intézmények akadálymentesítettségi szintje még jelenleg is igen alacsony. Infrastruktúra akadálymentesítése

– A többségi pedagógus alap képzés ismeretanyagába be kell építeni a fogyatékosságra vonatkozó ismereteket. A kötelező továbbképzési anyagba rendszeres, tematikus jelleggel a fogyatékos gyermekek nevelésére, képzésére vonatkozó speciális ismereteket be kell építeni, mert ezeknek az ismereteknek az elsajátítása biztosíthatja az inkluziv – befogadó képzési rendszer kialakulását és fejlődését. A „fejek akadálymentesítése”

– A pedagógiai szakszolgálatok átalakított rendszerét minél sürgősebben működőképessé kell tenni, mert jelenleg még igen hiányos az infrastruktúra és a szakember ellátottság helyzete – különösen a kistelepüléseken élő fogyatékos gyermekek számára. (Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, logopédiai fejlesztés, konduktív pedagógia, stb.)

– Biztosítani kell a pedagógiai szakszolgálatokhoz, illetve a köznevelési intézményekbe való rendszeres eljutás lehetőségét a súlyosan fogyatékos gyermekek számára, pl. a szociális államtitkársággal együttműködve a Támogató Szolgálat rendszer fejlesztésén keresztül, a speciális szállítóeszköz ellátás fejlesztésével és a szolgáltatás finanszírozásával. Iskolabusz rendszer kiépítése a sajátos nevelési igényű – de különösen a súlyosan fogyatékos gyermekek számára.

– A sajátos nevelési igényű – különösen a súlyosan fogyatékos, de befogadó képzésben való részvételre alkalmas gyermekek számára biztosítani kell a megfelelő létszámú és megfelelő bérezésben részesülő pedagógiai asszisztens, személyi segítő létszámot.

2) Középfokú képzés

A középfokú képzésben részt vevő tanintézmények akadálymentesítettségi helyzete szinte tragikusnak mondható, sokkal alacsonyabb, mint az alapszintű köznevelési intézményeké.

Amennyiben a fogyatékossággal élő fiatalok nem tudják megszerezni a középfokú végzettséget, akkor a társadalomnak még nagyon sokáig szemben kell nézni azzal, hogy az alacsony képzettségi szint miatt, a fogyatékosságuk ellenére még munkaképes fiatalok sem tudnak munkát vállalni, így kényszerűségből, esetleg életük végéig a társadalom eltartottjai maradnak. Megfelelő képzettség megszerzése esetén azonban, munkavégzésre és közteherviselésre képes állampolgárok lehetnének, amely a saját részükre, családjaik részére és a társadalom részére is előnyös lenne.

A képzésben való részvétel biztosítása alapvető társadalmi érdek és a mindenkori kormányok kötelezettsége.

Sajnos, a köznevelési intézmények területén sem lehet pontos adatokhoz hozzájutni, mert még nem hozzáférhető a 2013. évben befejezett, a köznevelési intézményekre is kiterjedő országos akadálymentesítettségi felmérés eredménye.

IV. Szociális ügyekért felelős államtitkárság

1) Támogató Szolgálatokkal kapcsolatos feladatok

a) A Támogató Szolgálatok évek óta tartó visszafejlesztésének leállítása, a feladatmutatók legalább 20 %-os emelése – amely csak a 2010. évi szintre történő visszaállást jelentené.

b) A Támogató Szolgálatok átlagosan 9 -10 éves korú speciális szállító jármű parkja megújításának támogatása. Ehhez évente legalább 200 millió forintos pályázati forrás biztosítása, amely évente mintegy 20 jármű cseréjét tenné lehetővé. A járműpark megújítása a szolgálatok saját forrásaiból lehetetlen, a járműpark folyamatosan lepusztul, a biztonságos szállítást nem teszi lehetővé, emellett az elöregedett járműpark fenntartása igen jelentős költségekkel jár a szolgálatok számára.

2) Egyéni közlekedés és a lakás akadálymentesítés támogatása

A mozgássérült személyek számára, a közlekedéssel kapcsolatos támogatások tényleges igénybevételi lehetőségének biztosítása.

a) A jelenlegi jogszabályi környezetben minden fogyatékossági támogatásra jogosult autista, siket, értelmi sérült, vak és gyengénlátó ember alanyi jogon jogosult parkolási kártyára és járműszerzési támogatásra, függetlenül attól, hogy mozgásképessége alapján több kilométeres gyaloglásra, vagy akár maratoni táv lefutására is alkalmas és közlekedőképessége alapján bármely közösségi közlekedési eszközre minden gond nélkül képes felszállni.

b) A korábbi jogszabályok alapján mozgássérültnek minősülő embereknek csupán mintegy

40 %-a kapja meg az NRSZH vizsgálata alapján a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben foglaltakra hivatkozva „mozgásában súlyos mértékben akadályozott” minősítést, az igen durva mértékben megszigorított jelenlegi szabályozás alapján.

Tömegével fordul elő, hogy egy, vagy két alsóvégtag részleges bénulással, végtag rövidüléssel élő, könyökmankóval, bottal járóképes ember a jelenlegi vizsgálati módszerek alapján nem minősül mozgásában súlyosan akadályozott embernek.

A 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. sz. mellékletében lévő táblázat alapján, pl. az az idegrendszeri károsodás következtében mozgáskorlátozottá vált ember, akinek alsó végtagjai olyan mértékben bénultak, hogy lépcsőn nem képes járni, a táblázat szerint csupán 11 -20 % mértékű egészségkárosodottnak minősül, így, ha egyéb egészségkárosodása nem áll fenn, akkor semmiféle kedvezményre, támogatásra nem jogosult

A mozgásszervi károsodások közel 70 %-a ilyen okok miatt következik be, pl. gyermekbénulás, stroke, agyvérzés, agylágyulás, egyéb agyi történések.

Így, a vizsgált esetek közel 60 %-ában olyan emberek, akik évtizedek óta mozgássérültek voltak és ténylegesen is, szemmel láthatóan, gyalogos mozgásukban, járművekre történő felszállási képességükben, állva utazási képességükben, gyalogosan teherszállítási képességükben jelentős mértékben korlátozottak, a jelenlegi vizsgálati metódus alapján „meggyógyultak” és minden kedvezményre való jogosultságukat elvesztették.

Álláspontunk szerint, a megváltozott munkaképesség minősítésére „kitalált” és alkalmazott vizsgálati módszer, automatikus alkalmazása, alkalmatlan a közlekedőképesség korlátozottságának megállapítására.

c) Méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk, hogy a mozgássérült emberek tízezrei esnek ki a támogatások rendszeréből:

– megszűnt a korábbi évi 7.000.- Ft alapú közlekedési támogatás, amellyel az állami költségvetés évente mintegy 2 milliárd forintot takarított meg a mozgássérült embereken, miközben a korábbi támogatás helyébe, számunkra nem lépett semmi.

– A korábban mozgássérültnek minősülő, évtizedeken keresztül parkolási kártyával rendelkező emberek mintegy 60 %-a, a lejáró parkolási kártyája helyett nem kap új kártyát, mert az új minősítési rendszer szerint, bár állapota inkább rosszabbodott a kora előrehaladásával, mint javult, de mégsem minősül mozgássérültnek. „Természetesen” minden fogyatékossági támogatásban részesülő autista, értelmi sérült, siket és nagyothalló, vak és gyengénlátó, ritka betegséggel élő ember és családja, alanyi jogon részesül parkolási kártya ellátásban.

– A járműszerzési támogatások új rendszerében a korábban mozgássérültnek számító emberek mintegy 60 %-a nem lehet kedvezményezett, mert az új vizsgálati módszer alapján nem kapja meg a közlekedőképességében súlyosan akadályozott minősítést. Ebben a rendszerben, minden fogyatékossági támogatásban részesülő autista, siket, értelmi sérült, vak és gyengénlátó, ritka betegséggel élő ember, illetve családjuk alanyi jogon támogatásra jogosult.

– A járműszerzési támogatások új rendszerében a legsúlyosabb mozgássérültséggel élő emberek – a mechanikus, illetve elektromos kerekesszéket használók – nem juthatnak hozzá olyan új gépkocsi vásárlásához nyújtott 900.000.- Ft összegű támogatáshoz, amely számukra a közlekedésben önállóan, vagy segítséggel történő részvételüket biztosítaná. Az új gépkocsi beszerzéséhez nyújtott támogatás kizárólag a Suzuki gyár egyes típusaihoz vehető igénybe, amelyek műszaki szempontból nem alkalmasak a kerekesszékben élő emberek jelentős többsége számára. A gépkocsit önállóan vezető kerekesszékes személyek nem tudnak beszállni a támogatási rendszerben kapható egyetlen Suzuki típusba sem, mert az első ajtó nem elég széles ahhoz, hogy önállóan átülhessenek a vezetőülésbe. A Suzuki gyár jelenleg kapható típusai közül, a normál méretű mechanikus kerekesszék összecsukott állapotban csak a legdrágább típus (SxCross) csomagtartójába fér bele, elfoglalva a teljes csomagtartót, de a legsúlyosabb mozgássérültek által használt elektromos kerekesszék, még szétszedett állapotban sem fér bele a Suzuki gyár támogatással kapható egyetlen típusába sem, ehhez Combi gépkocsira lenne szükség.

Ilyen igénnyel a mozgássérült emberek mintegy 10 -15 %-a él, tehát a

rendszer átalakítása és a legsúlyosabb helyzetben lévő, támogatásra leginkább

rászoruló emberek igényeinek kielégítése nem tenné szükségessé a támogatási

rendszer átalakítását, sőt a támogatási költségvetési források növelését sem,

csupán a rendszer „finomítására” lenne szükség.

– Lakás akadálymentesítési támogatás helyzete.

A súlyosan mozgássérült emberek számára adható lakás akadálymentesítési támogatás mértéke radikálisan csökkent. 2010. évben, amíg a MEOSZ végezte az igényjogosultság előzetes előkészítését, addig évente mintegy 6000 (a korábbi években 12 -15 ezer) ember részesült ilyen támogatásban. Jelenleg, amikor a hozzáférési feltételek igen jelentősen megszigorodtak, ugyanakkor az adható támogatás mértéke 1996 év óta változatlanul legfeljebb 150.000.- Ft, a támogatás ügyintézési költsége az OTP belépésével több mint 30.000.- Ft (a korábbi költség ötszöröse) a támogatásban részesültek száma mintegy 600 fő. Az állami költségvetés megtakarítása a mozgássérült embereken közel egymilliárd forint évente.

3) Közgyógyellátás

a) A legsúlyosabb mozgássérültséggel élő, a fogyatékossági támogatás magasabb fokozatára jogosult (a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 %-a) olyan emberek, akik:

– nem tudták megszerezni a rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati időt, ezért rokkantsági ellátásban nem részesülnek, vagy

– az új minősítési rendszer szerint, egészségkárosodásuk mértéke nem éri el a korábbi jogszabály alapján elért I. vagy II. rokkantsági fokozat mértékét (70 %), vagy

– súlyos fogyatékosságukra tekintettel árvaellátásban részesülnek, ezért, e mellett nem kaphatnak rokkantsági járadékot,

a jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján nem jogosultak alanyi jogon közgyógyellátásra.

b) A közgyógyellátásra való jogosultság jelenlegi feltétele nem a fogyatékosság súlyosságának mértéke, hanem valamely, a jogszabályban rögzített ellátásban részesülés.

Ez a rendelkezés azt az igazságtalanságot eredményezi, hogy a legsúlyosabb fogyatékossággal élő – pl. elektromos kerekesszék használatára szoruló – súlyosan mozgássérült személy nem kaphatja meg alanyi jogon a közgyógyellátás keretében a számára nélkülözhetetlen kerekesszéket, vagy egyéb gyógyászati segédeszközt.

Az ilyen helyzetben lévő súlyosan mozgássérült emberek száma néhány százra, de legfeljebb ezer főre tehető, tehát az alanyi jogon történő közgyógyellátás számukra történő kiterjesztése nem járna jelentős költségvetési többlet forrással.

Amint az, a fenti probléma felvetésekből kitűnik, az utóbbi évek jogszabályi változásainak legnagyobb vesztesei a mozgássérült emberek tömegei voltak.

Természetesen nem azt fájlaljuk, hogy más fogyatékossági csoportok új, korábban számukra nem biztosított kedvezményeket kaptak, ezzel egyet tudunk érteni.

Számunkra csupán az nem fogadható el, hogy a mozgássérült emberek olyan évtizedes szerzett jogokat, kedvezményeket veszítettek el, amelyek elvonásának nincs igazán indokolható szakmai oka, emellett méltánytalan és súlyos hátrányokat okoz az általunk képviselt réteg számára, ezzel, több más itt nem felsorolt intézkedéssel együtt, a társadalomtól történő leszakadásukat segíti elő.

Az általunk felvetett problémák megoldása többségében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kompetencia körébe tartozó kérdés.

Többségében kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet módosítással orvosolható, költségvetési többlet forrás igény nélkül. Pl.

– a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának megállapítására vonatkozó minősítési rendszer enyhítése,

– a járműszerzési támogatáshoz való hozzájutást szabályozó rendelet módosítása.

4) Fogyatékossággal élő emberek bentlakásos lakhatási formái

a) A támogatott lakhatás szakmai, intézményi, finanszírozási rendszere még nem alakult ki.

A modern rendszer kialakulását célzott pályázati eszközökkel, a következő EU pályázati időszakban a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben kell támogatni.

b) A létrehozás támogatása mellett, megfelelő fenntartási finanszírozást is biztosítani kell ennek a lakhatási formának

c) A támogatott lakhatás, – amelynek jelenleg létező és bizonyos rétegek számára megőrzendő formája a lakóotthoni ellátás – fenntarthatósága érdekében, emelni kell az állami költségvetési támogatás mértékét, mert a lakóotthonok fenntartása a jelenlegi támogatás mellett folyamatosan veszélyben van.

5) Fogyatékossággal élő emberek nappali ellátása és foglalkoztatása

a) Fejleszteni, támogatni és ösztönözni kell a nappali szociális intézmények létrehozását, majd folyamatos fenntartását a működési támogatás jelentős emelésével, mert a nappali ellátási forma a jelenlegi finanszírozási szint mellett, szinte fenntarthatatlan.

Az ország bármely pontjáról 15 kilométeren belül el nem érhető nappali szociális ellátás kialakítása nélkül nem valósulhat meg sem a támogatott lakhatás, sem a fogyatékossággal élő emberek megfelelő szociális ellátása.

b) Fejleszteni és fenntartható módon támogatni kell, az akkreditált foglalkoztatásban részt venni képtelen súlyosan fogyatékos emberek intézményi foglalkoztatását végző foglalkoztatók kialakítását és működtetését.

c) Mindezen ellátási formák mellé hozzá kell rendelni az intézményekbe történő eljutást, valamint a fogyatékos emberek otthonában történő ellátását segítő támogató szolgálatok hálózatát, amelynek részleteit az első fejezet tartalmazta.

A Támogató Szolgálatokat vissza kell emelni a fogyatékos emberek kötelező alapellátásába és biztosítani kell megfelelő szintű, kiszámítható normatív finanszírozásukat.

V. Forrás tervezés

1) Az állami költségvetés főösszegéhez képest viszonylag szerény hazai költségvetési többlet forrást igényel a következő kérdések megoldása:

– a Támogató Szolgálatok feladatmutatóinak emelése – évi mintegy 1 milliárd forint

– a Támogató Szolgálatok járműparkjának fokozatos és folyamatos megújításához pályázati forrás biztosítása. – évi mintegy 200 millió forint.

– a közgyógyellátás alanyi jogú kiterjesztése néhány száz, sajátosan hátrányos helyzetbe került súlyosan fogyatékos személy számára, amely a szociális törvény rendelkezéseinek módosítását igényli. – évi mintegy 100 millió forint

– A fogyatékossággal élő emberek szabadidős és tömegsport tevékenységének támogatása. – évi mintegy 150 millió forint.

– A bentlakásos és nappali szociális intézmények, valamint a szociális intézményi foglalkoztatás fenntartásához nyújtott állami költségvetési támogatások növelése. – évi mintegy 2 milliárd forint

2) Elsősorban EU pályázati forrásokat igényel, – amelyek erre vonatkozó döntés esetén megteremthetők – az egészségügyi, köznevelési, szociális, sportlétesítmények, intézmények és azok infrastruktúrájának akadálymentesítése, amely megfelelő döntés esetén, a 2014 -2020 pályázati időszakban megvalósítható.

3) Nem igényel külön forrásokat az általunk javasolt jogszabály módosítások végrehajtása, az egészségügyi ellátásban, a köznevelésben résztvevő személyzet fogyatékossági ismeretekre vonatkozó képzése, továbbá az egészségügyben és egyéb rendszerekben a szervezési intézkedésekkel megoldható helyzetek javítása

Szövetségünk partnerséget, szakmai segítséget ajánl fel a Minisztérium és valamennyi államtitkárság számára.

Ugyanakkor kérjük és igényeljük, hogy a bennünket érintő döntések meghozatala előtt történjen szakmai egyeztetés, amelynek során szakmai tapasztalatainkat, tudásunkat szívesen a döntéshozók rendelkezésére bocsátjuk, segítő szándékkal.

Tisztelettel:
Dr.Hegedüs Lajos
elnök

GÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS 2015

Tájékoztató

a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás igényléséhez

Súlyos mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékossággal élő személyek közlekedési kedvezményeit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.

A közlekedési kedvezmények keretében szerzési és/vagy átalakítási támogatás igényelhető, az alább felsorolt feltételekkel:

  1. A személygépkocsi szerzési támogatás:

 

  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet értelmében új járműnek minősülő személygépkocsi; vagy
  • újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi, – amely súlyos mozgáskorlátozott személy esetében a speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel kell hogy rendelkezzen, – vagy
  • kizárólag súlyos mozgáskorlátozott személy esetén – segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, (kivéve a quad) vagy*
  • kizárólag súlyos mozgáskorlátozott személy esetén – járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék*

szerzéséhez felhasználható, a vételár megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

*Kizárólag a súlyos mozgáskorlátozott személy által igényelhető, az egyéb fogyatékossággal élő személy részére nem megállapítható támogatás.

A személygépkocsi szerzési támogatás mértéke új gépjármű vásárlása esetén 900 000 forint, a fentiekben felsorolt minden további esetben a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint.

  • Az új és legfeljebb öt éve forgalomba helyezett gépkocsi vásárlása esetén a jogosultnak kölcsönszerződést kell kötnie a pályáztatási eljárás útján kiválasztott, finanszírozási tevékenységgel foglalkozó finanszírozó szervezettel. A kölcsönszerződést a támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő három hónapon belül kell megkötni. A kölcsönszerződés három év futamidőre szól, a vételárból a szerzési támogatás összegének levonásával fennmaradó összegre.
  • A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, (kivéve a quad), illetve a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a szociális és gyámhivatal a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül utalványt állít ki a jogosult részére, melynek érvényességi ideje hat hónap. A jármű, illetve a kerekesszék kizárólag az utalvány kiállítását követően vásárolható meg.

Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba beszámítja. Vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

  1. Személygépkocsi átalakítási támogatás*
    • a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a szállítását végző személy tulajdonában álló személygépkocsinak a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához; vagy
    • a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott hozzájárulás.

*Kizárólag a súlyos mozgáskorlátozott személy által igényelhető, az egyéb fogyatékossággal élő személy részére nem megállapítható támogatás.

Az átalakítási támogatáshoz is utalványt állít ki a szociális és gyámhivatal a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. Az utalvány érvényességi ideje hat hónap. A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 90.000 forint.

Az utalvány a belföldi kereskedelmi forgalomban járművek, illetve gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, adószámmal rendelkező kereskedőnél, illetve belföldi, adószámmal rendelkező, személygépkocsi szervizelését és karbantartását végző szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: kereskedő) használható fel. A kereskedő az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

Egy jogosult – kizárólag súlyos mozgáskorlátozottság esetén – egyidejűleg benyújthatja a szerzési és átalakítási támogatás iránti kérelmét is, melyekben azonban csak akkor részesíthető, ha a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül ő maga, vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelemben szereplő közlekedési kedvezményben.

III.    A Kormányrendelet alapján megállapítható szerzési és átalakítási támogatások elbírálásához a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendeletben meghatározott háziorvos, szakorvos által kiállított I. fokú orvosi szakvélemény nem használható fel.

A súlyos mozgáskorlátozottság és/vagy egyéb fogyatékosság ténye a Kormányrendelet 2. § a) és h) pontjaiban meghatározott igazolások alapján vélelmezhető.

  • A Kormányrendelet alapján súlyos mozgáskorlátozott az, aki
  1. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy az f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül az egyik mozgásszervi fogyatékosság; vagy
  2. a életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és ezen betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz; vagy
  3. a szakértői szerv minősítése alapján közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősül, – mert egészségkárosodása eléri vagy meghaladja a 40%-ot és közlekedési képessége legalább súlyosan nehezített, – amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.
  • A Kormányrendelet alapján egyéb fogyatékossággal élő személy az, aki
  1. a) fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, (azaz látási-, hallási- vagy értelmi fogyatékosnak minősül; vagy állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető) vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
  2. b) a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. számú mellékletének K), M) vagy N) pontja alapján jogosult, vagy az Mr. 1. számú mellékletének P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. számú mellékletének K), M) vagy N) 1. pontja szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

A súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság tényét az alábbi igazolásokkal lehet bizonyítani, melyek egyikét az ügyfélnek kell mellékelnie a kérelemhez:

  1. fogyatékossági támogatást megállapító határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolata;
  2. magasabb összegű családi pótlék igényléséhez kiállított szakorvosi igazolás, amennyiben az az Mr. 1. számú mellékletének K), L), M) vagy N) 1. pontja, valamint P) pontjában meghatározott K), L), M) vagy N) 1. pontja szerinti betegséget vagy mozgásszervi fogyatékosságot igazol;
  3. a szakértői szerv közlekedőképesség minősítéséről szóló szakvéleménye;
  4. fentiek hiányában a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok;
  5. a vakok személyi járadékát megállapító határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap másolata.

Ha a kérelmező a fenti a) b) c) és e) pontokban felsorolt iratok egyikét sem csatolta, a Szociális és Gyámhivatal – a közlekedőképesség minősítése érdekében – megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet, amely közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítés során

– mozgásszervi részkárosodása,

– idegrendszeri károsodása okozta felső végtagi részkárosodása,

– idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

– alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

– az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján a fentiek szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40 %-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített. A szakértői szerv 60 napon belül adja ki szakvéleményét, melynek felülvizsgálatára nincs lehetőség.

A közlekedőképesség akadályozottságának minősítése céljából az ügyfelet a szakértői szerv személyes megjelenésre kötelezheti. Amennyiben a szakértői szerv jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívása ellenére az igénylő nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, úgy a hivatal az eljárást megszüntetheti.

A közlekedőképesség minősítését az igénylő az egészségi állapot komplex minősítése keretében is kérheti. Amennyiben a közlekedőképesség vizsgálata nem folyamatban lévő hatósági eljárás keretében válik szükségessé, úgy azt az ügyfél a kormányhivatal járási hivatalánál is kezdeményezheti.

  1. A szerzési, illetve átalakítási támogatás megállapításához a Kormányrendelet előnyben részesítési szempontokat adott meg. Ez alapján előnyben kell részesíteni azokat a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személyeket, akik
  • keresőtevékenységet folytatnak,
    • tanulói, képzési jogviszonyban állnak,
    • 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevelnek, vagy
    • honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben váltak súlyos mozgáskorlátozottá, illetve egyéb fogyatékossággal élő személyeké.

Bármelyik fenti előnyben részesítési szempont fennállását az ügyfélnek kell igazolnia a szükséges bizonyítékok benyújtásával.

A Kormányrendelet pontosan megfogalmazza, hogy mely szempont alatt mit kell érteni.

  • Tanulói, képzési jogviszonyban állónak kell tekinteni:
  • a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermeket,
  • a bölcsőde gondozottját,
  • a közoktatási intézmény neveltjét vagy tanulóját,
  • a felsőoktatási intézmény hallgatóját,
  • azt a kiskorú gyermeket, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója – feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja –,
  • azt a kiskorú gyermeket, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,
  • az átképzésben részesülő álláskeresőt.
  • Keresőtevékenységet folytató a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy, ha:

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)

  • § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységet végző személy, azzal, hogy a közérdekű önkéntes tevékenység is kereső tevékenységnek minősül, ha az önkéntes szerződést legalább egy évre vagy határozatlan időre kötötték, és az önkéntes a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül,
  • alapján munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban, vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesülő személy.
  • Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azzal, hogy a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha lakcímük különböző.
  • Önálló személygépkocsi használó
  • az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, továbbá
  • az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki
  1. a) három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy
  2. b) gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban együtt: szakértői szerv) vagy jogelődje megállapította

és nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

  • Szállítást végző személy a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező
  • vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,
  • a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér,
  • a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy,

amennyiben nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

Ha a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy a gépjárművel történő szállításához közérdekű önkéntes tevékenységet vállaló személyt kíván felkérni, úgy a fogadószervezetekről a http://www.civil.info.hu/onkentesseg honlapon tájékozódhat.

  1. A kérelemhez mellékelni kell a Kormányrendeletben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat, így
    1. a súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság tényét igazoló iratot;
    2. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát; vagy szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát;
    3. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítását végző hozzátartozói kapcsolatát igazoló dokumentum fénymásolatát (pl.: születési anyakönyvi másolat);
    4. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítást végző közös háztartásban élését igazoló dokumentum másolatát (lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány);
    5. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes szerződés fénymásolatát;
    6. az előnyben részesítési szempontok fennállását dokumentáló igazolást, így:
  • a keresőtevékenységet igazoló dokumentumot/okat;
  • tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot/okat;
  • hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakértői vélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatát;
    1. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából engedéllyel a Magyarország területén tartózkodó személyek esetén a
  • tartózkodási engedély másolatát;
  • tartózkodási jogcím igazolását egyéb irat másolatával;
  • rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, ha hozzátartozóként válik jogosulttá a támogatásra.
  1. A szerzési támogatással vásárolt gépkocsi három évig nem idegeníthető el, ezért a gépkocsira vonatkozóan 3 éves elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre, melyet a finanszírozó szervezet kezdeményez az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál.

A finanszírozó szervezet a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt., mely a támogatás megállapítását követően veszi fel a kapcsolatot a támogatott ügyfelekkel. A személygépkocsi szerzési támogatás felhasználásáról a www.szechenyibank.hu, illetve a www.lehetosegauto.hu honlapon is tájékozódhat. A finanszírozással kapcsolatosan a bank 06-1-880-1500-as vagy 06-1-224-0760-as telefonszámain érdeklődhet, míg a gépjármű értékesítéssel összefüggő kérdéseivel a kijelölt autókereskedés értékesítőjéhez (VAGÉP Nyíregyháza 4400, Lujza utca 9. – Krámos István tel: +36-30/419-0509 e-mail: svagep@vagep.hu) fordulhat további felvilágosításért.

A támogatással vásárolt gépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a szerzési támogatás jogosultjának lakóhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban meghatalmazottként a finanszírozó szervezet jár el. Amennyiben a jogosult nem adott meghatalmazást a finanszírozó szervezet részére, úgy a támogatás kamattal megemelt összegben történő visszafizetéséről rendelkezik a szociális és gyámhivatal.

Ha az elidegenítési tilalom ideje lejárt, és annak fennállása alatt törlésre nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére ki kell adni. Az erre irányuló kérelmet a lakóhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál kell előterjeszteni.

Az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a szerzési támogatás jogosultja, illetve az örököse kérheti az elidegenítési tilalom törlését. A gépjármű elidegenítésére azonban a hivatal előzetes hozzájárulása mellett is csak akkor kerülhet sor, ha a jogosult, illetve örököse a szerzési támogatásnak a határozathozatal napjától számított időarányos részét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek visszafizeti.

Ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták, vagy a személygépkocsit eltulajdonították, a szerzési támogatás jogosultjának, illetve az örökösének kérelmére a szociális és gyámhivatal az elidegenítési tilalom törlését rendeli el.

VII. A közlekedési kedvezmény jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén a jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybe vevő köteles a támogatás összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben visszafizetni.

VIII. Az ügyfelek minden év március 31-éig és szeptember 30-áig nyújthatják be a kérelmeiket, melyben személygépkocsi szerzési és/vagy átalakítási támogatást kívánnak igénybe venni. A kérelmekről a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén június 15-éig, míg a szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén december 15-éig dönt a lakóhely szerint illetékes szociális és gyámhivatal az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével.

A hivatal a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásáról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül – a szeptember 30-áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg – ismételt benyújtás nélkül határoz.

A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel arra az esetre, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejárt, vagy a jogosult a támogatásról lemond. Ebben az esetben a felállított sorrendnek megfelelően a hivatal új jogosultakat jelöl ki.

Az ügyfelek segítése céljából a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala formanyomtatványt állított össze a szerzési és/vagy átalakítási támogatás iránti kérelmek benyújtásához, mely letölthető a www.kormanyhivatal.hu honlapról, vagy beszerezhető a szociális és gyámhivatalban (4025 Debrecen, Erzsébet utca 25.), illetve a Kormányablakban (4026 Debrecen, Darabos utca 9-11.).

Debrecen, 2015. január

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Szociális és Gyámhivatala

 

Benyújtandó: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala

(4025 Debrecen, Erzsébet utca 25.)

 

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT, ILLETVE EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELME – 2015

 

  • A súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személyre vonatkozó személyes adatok:
Neve:
Születési neve:

 

Anyja neve:
Születési hely:
Születési év, hó, nap:
Lakóhely:
Tartózkodási hely:
Telefonszám (nem kötelező megadni):
  • A törvényes képviselő személyére vonatkozó személyes adatok:
Neve:

 

Lakóhely:
Tartózkodási hely:
Telefonszám (nem kötelező megadni):
  1. 2. A támogatás felhasználása (a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg):
  • Súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel:
új járműnek minősülő személygépkocsi vásárlásához

 

újnak nem minősülő, de legfeljebb 5 éve forgalomba helyezett személygépkocsi vásárlásához

 

szerzési támogatás segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű vásárlásához

 

szerzési támogatás járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/hóra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához

 

személygépkocsi átalakítási támogatásához a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez

 

személygépkocsi átalakítási támogatása súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához

 

  • Egyéb fogyatékosságra tekintettel:
új járműnek minősülő személygépkocsi vásárlásához

 

újnak nem minősülő, de legfeljebb 5 éve forgalomba helyezett személygépkocsi vásárlásához

Nyilatkozatok

  1. Kérelmező nyilatkozatai a jogosultság megállapításához:
3.1. Alulírott

 

kijelentem, hogy tanulói jogviszonyban állok.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.2. Alulírott

 

kijelentem, hogy keresőtevékenységet folytatok.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.3. Alulírott

 

kijelentem, hogy egyedülállóként nevelem

 

Gyermek neve:

 

Születési év, hó, nap:

 

Gyermek neve:

 

Születési év, hó, nap:

 

14 éven aluli gyermekemet/gyermekeimet.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 


3.4. Alulírott

 

kijelentem, hogy honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben váltam súlyos mozgáskorlátozottá, illetve fogyatékossá.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.5. Alulírott

 

kijelentem, hogy érvényes vezetői engedéllyel rendelkezem, önálló személygépkocsi használó vagyok.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.6. Alulírott

 

kijelentem, hogy gépjárművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet, vagy szabálysértési határozat hatálya alatt nem állok.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.7. Alulírott

 

kijelentem, hogy saját jogon, vagy rám tekintettel más személy hét éven belül nem részesült gépjárműszerzési / átalakítási támogatásban.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.8. Alulírott

 

kijelentem, hogy új vagy legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi vásárlása esetén vállalom a kijelölt finanszírozó szervezettel történő kölcsönszerződés megkötését.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.9. Alulírott

 

kijelentem, hogy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezem, szállításomat a velem közös

háztartásban élő végzi.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

3.10. Alulírott

 

kijelentem, hogy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezem, szállításomat közérdekű önkéntes tevékenység keretében

Neve: végzi.

 

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

kérelmező /törvényes képviselő aláírása

 

  1. A szállítást végző személy nyilatkozatai a jogosultság megállapításához:

4.1 A szállítást végző személy adatai:

Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési hely:
Születési év, hó, nap:
Lakóhely:
Tartózkodási hely:

 

4.2 A súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel való kapcsolata:

házastárs Szülő gyermek testvér élettársi kapcsolatban él

 

közérdekű önkéntes tevékenységet végző

 

egyéb

 

  1. A súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő kérelmező szállítását végző személy nyilatkozatai:
5.1. Alulírott

 

kijelentem, hogy súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását vállalom.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

szállítást végző személy aláírása

 

5.2. Alulírott

 

mint szállítást végző személy kijelentem, hogy érvényes vezetői engedéllyel rendelkezem, és gépjárművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet, vagy szabálysértési határozat hatálya alatt nem állok.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

szállítást végző személy aláírása

 

5.3. Alulírott

 

kijelentem, hogy saját jogon, vagy rám tekintettel más személy hét éven belül nem részesült gépjárműszerzési / átalakítási támogatásban.

Kelt: 2 0 1 5

 

…………………………………………

szállítást végző személy aláírása

  1. A jogosultak közötti sorrendiség eldöntését elősegítő nyilatkozatok:
  • A súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő családi állapota:

(a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg)

 

nőtlen hajadon özvegy elvált házastársától külön él, és nincs élettársa

 

házas, vagy élettársi kapcsolatban él

 

  • A súlyos mozgáskorlátozottal, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel együtt élő családtag/ok neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

 

Neve, születési éve:

6.3. Él-e a családjában más mozgáskorlátozott személy?

(a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg)

igen nem

6.4. Él-e a családjában más tartósan beteg személy?

(a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg)

igen nem

6.5. Él-e a családjában fogyatékossági támogatásban részesülő személy?

(a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg)

igen nem

6.6. Rendelkezik-e a család gépjárművel?

(a megfelelő részt kérem, a kockában jelölje meg)

igen nem

 

Ha igen, a gépjármű típusa, évjárata

 

Ha igen a gépjármű típusa, évjárata

 

 1. Alulírott kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.  

Kelt: 2 0 1 5

 

 

       ……………………………………..                            ………………………………………….     kérelmező/törvényes képviselő aláírása                            szállítást végző személy aláírása

 

 

2. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék, illetve ahhoz, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 32.) által képviselt konzorcium a jelen kérelmen rögzített adataimat a szerzési támogatással összefüggő információs bázisa megteremtéséhez, illetve fenntartásához felhasználja, reklám- és marketingakciókról szóló tájékoztatók megküldése érdekében kezelje és az ilyen jellegű tájékoztatókat címzett postai küldemény, elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz (szórólap, címzett DM levél, eDM) útján részemre megküldje.

Az adatszolgáltatás önkéntes. Jelen hozzájáruló nyilatkozat bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. felé küldött nyilatkozattal.”

 

 

Kelt: 2 0 1 5

 

 

       ……………………………………..                            ………………………………………….     kérelmező/törvényes képviselő aláírása                            szállítást végző személy aláírása

A kérelemhez csatolt mellékletek:

(a megfelelő részt szíveskedjék aláhúzni)

 

  1. Kérelmező súlyos mozgáskorlátozottságát, illetve egyéb fogyatékosságát igazoló irat:
  2. fogyatékossági támogatás megállapításáról vagy a vakok személyi járadékáról szóló hatósági határozat a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolata, vagy csökkentlátó nyilvántartási lap másolata, vagy
  3. a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (III.19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklet L) pontja vagy P) pontja – többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz, vagy számú melléklet K), M), pontja vagy N) 1. pontja szerinti betegség, illetve fogyatékosság vagy P) pontja – többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. számú mellékletének K), M) vagy N) 1. pontja szerinti betegség, illetve fogyatékosságot okoz – alapján a szakorvos által a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez kitöltött, hatályos igazolás másolata, melyet a 18. életévet be nem töltött, mozgásszervi fogyatékosságban szenvedő személy részére állítottak ki;
  4. a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott hatályos szakvélemény másolata, vagy szakhatósági állásfoglalása;
  5. a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációk és egyéb iratok, ha az a)-c) pont szerinti iratok nem állnak rendelkezésre.
  6. Kérelmező/ szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolata:
    1. súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolata; vagy
    2. átalakítási támogatás (5. § (1) bekezdés a) pont) igénylése esetén a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvélemény fénymásolata, vagy
    3. szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolata.
  7. Hozzátartozói kapcsolatát igazoló dokumentum:
  8. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítását végző hozzátartozói kapcsolatát igazoló dokumentum fénymásolata (pl.: születési anyakönyvi másolatok, élettársi kapcsolat bejegyzéséről szóló közjegyzői vagy anyakönyvi igazolás); és
  9. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy és a szállítást végző közös háztartásban élését igazoló dokumentum másolata (lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány).
  10. Egyéb dokumentumok:
  11. keresőtevékenységet igazoló dokumentum/ok;
  12. tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentum/ok;
  13. hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakértői vélemény, szakhatósági állásfoglalás másolata,
  14. közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján megkötött önkéntes szerződés fénymásolatát.
  15. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából engedéllyel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek esetén a
  16. tartózkodási engedély másolata;
  17. tartózkodási jogcím igazolása egyéb irat másolatával;
  18. rokoni kapcsolatot igazoló irat másolata, ha hozzátartozóként válik jogosulttá a támogatásra.
  19. Nem kötelező, azonban ajánlott egyéb dokumentumok:
  20. A jelenlegi egészségügyi állapotáról szóló, hat hónapnál nem régebbi ambuláns lap(ok), vagy zárójelentése(ek) másolata, (az 1. pont a)-c) pontjai esetén ajánlott, 1. pont d) pontja esetén kötelező);
  21. Családban élő mozgáskorlátozott vagy tartósan beteg személyre vonatkozó határozat, szakvélemény;
  22. Egyedülállóságot igazoló dokumentum (bírósági döntés, jegyzői hatósági bizonyítvány).

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011 (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakról, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló a 327/2012. (XI.16) Korm. rendelet szabályairól

Legfőbb változás, hogy 2012. január 1-től módosult a megváltozott munkaképességű személyeknek megállapítható ellátások köre, 2012. július 01-től az ellátásukat megállapító intézményrendszer, míg 2013. január 1-től pedig az akkreditáció rendszere és a költségvetési támogatások rendszere.

I. Ki jogosult megváltozott munkaképességűek ellátására?

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb, és aki

1. A kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt (Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét)

A biztosításának időtartamára tekintet nélkül jár az ellátás annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

2. Keresőtevékenységet nem végez

(A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni)

3. Rendszeres pénzellátásban nem részesül

(A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III. ) törvény rendelkezései szerint rendszeres pénzellátásnak minősül: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

Az Mmtv. 1. § (2) 10. pontja alapján ide nem értendő a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, az ápolási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások.)

II. Milyen ellátást állapíthatnak meg számomra?

1. Új igénybejelentés esetén

· rehabilitációs ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha rehabilitálható

· rokkantsági ellátásra jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha rehabilitációja nem javasolt.
Amennyiben rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg, ebben az esetben is rokkantsági ellátás kerül megállapításra.

2. Ellátásban már részesülők új típusú ellátásai, illetve felülvizsgálata

a) Azok a (2011. december 31-én) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálatra nem kötelezettek.

Ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az év végi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – öregségi nyugellátás címen kapják.

b) Azoknak a személyeknek, akik 2011. december 31-én

· I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve III. csoportú rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,

· rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és már betöltötték, vagy 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,

· átmeneti járadék ellátásban részesülnek

ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az év végi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – rokkantsági ellátás címen kapják. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget, így ha a szakvéleményben (határozatban) soros „időszakos” felülvizsgálati idő került meghatározásra, a felülvizsgálati időben kötelezettek a felülvizsgálaton megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a rehabilitációs szakigazgatási szerv küld értesítést.

(Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-ig az 57. életévét betöltötte.)

c) Azon személyek ellátását, akik 2011. december 31-én

III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el

– függetlenül attól, hogy korábban felülvizsgálatukat a szakértői bizottság nem tartotta szükségesnek, vagy állapotukat véglegesnek minősítette – az ellátásukat folyósító szerv 2012. január 1-től rehabilitációs ellátásként folyósítja.

Amennyiben a felülvizsgálatot követően az Mmtv. szerinti ellátások valamelyikére fennáll az érintett személy jogosultsága, akkor azt az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani.

d) Rehabilitációs járadékban részesülő személyek

2012. január 1. után ezt az ellátást már nem lehet megállapítani, azonban a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek az ellátását annak lejártáig felülvizsgálat nélkül tovább kell folyósítani.

Az ilyen ellátásban részesülőkre a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell, azzal a megkötéssel, hogy az ellátást – a 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – meghosszabbítani nem lehet.

Az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell.

III. Mennyi lesz az új ellátásom összege?

Rokkantsági ellátás mértéke, minimum és maximum összege[1]

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

Havi átlagjövedelem 40%-a

27.900 Ft

(a minimálbér 30%-a)

41.850 Ft

(minimálbér 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

Havi átlagjövedelem 60%-a

41.850 Ft

(a minimálbér 45%-a)

139.500 Ft

(minimálbér 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

Havi átlagjövedelem 65%-a

46.500 Ft

(a minimálbér 50%-a)

139.500 Ft

(a minimálbér 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot.

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

Havi átlagjövedelem 70%-a

51.150 Ft

(a minimálbér 55%-a)

139.500 Ft

(a minimálbér 150%-a)

A rokkantsági ellátások esetében keresőtevékenységet lehet folytatni, viszont meg kell szüntetni az ellátás folyósítását, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga, meghaladja a minimálbér 150%-át.

Rehabilitációs ellátás mértéke, minimum és maximum összege[2]

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

Havi átlagjövedelem 35%-a

27.900 Ft

(a minimálbér 30%-a),

37.200 Ft

(minimálbér 40%-a).

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

Havi átlagjövedelem 45%-a

37.200 Ft

(a minimálbér 40%-a),

46.500 Ft

(minimálbér 50%-a).

Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege[3]

Az ellátás mértéke

51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

30.200.- Ft

Közfoglalkoztatási bér 40 %-a

31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

60.400.- Ft

Közfoglalkoztatási bér 80%-a

A 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bek. alapján a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

IV. Hova kell mennem, ha számomra rehabilitációs ellátás kerül megállapításra?

A rehabilitációs szakigazgatási szerv tájékoztatást küld a megállapított ellátásról és az együttműködési kötelezettségről. Az új, először ellátásban részesülő ügyfél a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül, a felülvizsgálat után rehabilitációs ellátásra jogosult személy azonban csak akkor, amikor már ellátásban részesül, tehát a határozat keltét követő harmadik hónap első napjától számított 5 munkanapon belül köteles megjelenni a rehabilitációs szakigazgatási szervnél.(http://nrszh.kormany.hu/cimek-ugyfelfogadasi-helyek)

V. Mit jelent az együttműködési kötelezettség, ha rehabilitációs ellátásban részesülök?

A rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködés keretében köteles:

a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni a rehabilitációs szakigazgatási szervben,
értesítési kötelezettségét teljesíteni,
aktívan munkahelyet keresni,
a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
megfelelő munkahelyhez*jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és
megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

(*megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni.)

VI. Kit kell értesítenem, ha változás történik a körülményeimben?

· A rokkantsági ellátásban részesülő:

tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs szakigazgatási szervet, ha

– a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

– keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

· A rehabilitációs ellátásban részesülő:

tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs szakigazgatási szervet , ha

– az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be

– keresőtevékenységet folytat, vagy

– keresőtevékenysége megszűnt.

Három munkanapon belül kell értesíteni a rehabilitációs szakigazgatási szervet a keresőképtelenségről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.

VII. Ki válthat ki rehabilitációs kártyát?

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs szakigazgatási szerv által végzett komplex minősítés szerint:

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

b) rehabilitációs járadékban részesül.

VIII. Milyen kedvezményt biztosít a rehabilitációs kártya?

A munkaadó az őt az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

A kártya által biztosított kedvezményt egyszerre csak egy munkáltató veheti igénybe, és csak addig, amíg a kártya letétbe van helyezve nála.

IX. Hova kell fordulni, ha rehabilitációs kártyát szeretnék?

A kártyát a rehabilitációs szakigazgatási szervnél kell igényelni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére, aki kiállítja a kártyát. A rehabilitációs szakigazgatási szervek elérhetőségük megtalálható http://nrszh.kormany.hu/cimek-ugyfelfogadasi-helyek2 vagy a http://www.kormanyhivatal.hu/hu címen, illetve a fővárosi/megyei kormányhivatalok honlapján.

X. Milyen korlátozások vannak amennyiben keresőtevékenységet végzek?

Rehabilitációs ellátás folyósítása esetén:

A 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bek. alapján a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Figyelem! Azok a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek, akiknek a 2012.január elseje utáni komplex minősítése nem történt meg, azok a 2011.december 31-én rájuk vonatkozó kereseti korlátok szerint (Tny., valamint a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) végezhetnek keresőtevékenységet, a komplex minősítésről szóló döntést követő 3. hónap első napjáig. Ennek alapján, akik korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, azok számára a kereseti korlát a következő: a hat egymást követő hónapra vonatkozó (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Akik korábban rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesültek, azok számára a kereseti korlát a következő: a hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori legkisebb munkabér összegének a 80%-át.

Rokkantsági ellátás folyósítása esetén:

Rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A 2011. évi CXCI. törvény 32.§. (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személyek esetében a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Rehabilitációs járadék folyósítása esetén:

Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és a 2007.évi LXXXIV. törvény 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rehabilitációs járadékban részesülő (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, akkor

• 3 egymást követő hónapra vonatkozóan – a rehabilitációs járadék összege ötven százalékkal csökken.

• 6 egymást követő hónapra vonatkozóan – a rehabilitációs járadék megszüntetésre kerül.