Akadálymentesítési támogatás

12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

Hatályos: 2016.01.01

 

 

  1. Akadálymentesítési támogatás
  2. §89 (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.

(2) Az akadálymentesítési támogatás

a)90 akadálymentes új lakás építéséhez, lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

b)91 meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint,

ba)92 ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

bb)93 ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

  1. a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
  2. b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

(5)94 Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.

(8)95 A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

  1. a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti iratokkal,
  2. b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.

(8a)96 Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges (8) bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) lehet kezdeményezni. A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:

  1. a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
  2. b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
  3. c) kaputelefon beszerelése,
  4. d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
  5. e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
  6. f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
  7. g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
  8. h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
  9. i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
  10. j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
  11. k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.

  1. §97 (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.

(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

Tájékoztató a gépjármű szerzési és átalakítási támogatásra.

Tájékoztató a gépjármű szerzési és átalakítási támogatásra.

 

2011 júliusától jelentősen átalakult a súlyosan mozgáskorlátozott emberek gépjármű szerzési és átalakítási támogatása. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletben szabályozott személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás célja, hogy minél hatékonyabban, minél több fogyatékos ember önálló életvitelét, munkavállalását, képzését, azaz társadalmi integrációját segítse elő.

A támogatási rendszer keretében az arra jogosultak számára

  • új gépjármű vásárlásához 900 ezer forint; (2016 április 01-től 1 M Ft)
  • használt gépjármű, három-vagy négykerekű segédmotor-kerékpár, illetve gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához 600 ezer forint;
  • személygépkocsi átalakítási támogatásához 90 ezer forint állami támogatás biztosítható.

Ezzel a saját erőt kiegészítő állami támogatással együtt új, vagy legfeljebb öt éve forgalomba helyezett használt gépjárművekhez juthatnak hozzá a támogatásra jogosultak.

A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételére jogosult

  1. az a személy, aki tömegközlekedési eszközt önerőből igénybe venni nem tud, és a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinek (a továbbiakban RSZSZ) szakértői bizottságai által végzett vizsgálat során közlekedőképességében akadályozottnak minősül, és állapota várhatóan legalább három évig fennáll,
    Ennek megfelelően közlekedőképességében súlyosan akadályozott az, akinek mozgásszervi, idegrendszeri, végtagi perifériás keringési károsodás miatti részegészség-károsodása, vagy a felsorolt részkárosodások közül két részkárosodása együttesen eléri, vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a szakértői szerv vizsgálata alapján súlyosan nehezített.
  2. az a 18. életévét betöltött személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül,
  3. az a 18. életévét nem betöltött autista, látási, hallási, értelmi fogyatékossággal élő, valamint mozgáskorlátozott gyermek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményrendszerének átalakítása keretében a mozgáskorlátozott állapot minősítési rendje is felülvizsgálatra került. A korábbi rendelkezések szerint a súlyos mozgáskorlátozottságot a háziorvos igazolta. Az orvosszakértői vizsgálattal kapcsolatos feladatokat jelenleg a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervének szakértői bizottságai végzik.

Fontos hogy a megváltozott munkaképességű személyek a komplex minősítés során nyilatkozattal kérhetik a közlekedőképesség vizsgálatát is, amely jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást!

A közlekedőképesség vizsgálatát nem kell elvégezni a fogyatékossági támogatásban részesülők, illetve a 18. életévüket be nem töltött fogyatékos gyermekek esetében, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ők a korábban lefolytatott vizsgálatok alapján a jogszabály erejénél fogva közlekedésükben akadályozottnak minősülnek, így esetükben az állapotuk súlyosságára tekintettel újabb vizsgálatot lefolytatni nem kell.

Azok az igénylők, akik vezetői engedéllyel rendelkeznek, önállóan, azok pedig, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, szállítást végző személy szállítást vállaló nyilatkozata alapján igényelhetik a támogatást.

Szállítást vállaló személy lehet

  • a szülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs,
  • a súlyos mozgáskorlátozott személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő gyermek vagy testvér,
  • a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy

A gépjármű szerzési és átalakítási támogatás igénylése

A támogatás iránti igényt a lakóhely szerint illetékes Szociális és Gyámhivatalhoz kell benyújtani.

A tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig, a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig kell a Szociális és Gyámhivataloknak a döntést meghozniuk.

A támogatás felhasználása:

A támogatás új és használt gépjármű esetében is a megkötött hitelszerződéssel kerül felhasználásra! 

  • A támogatás felhasználásával, az arra kiírt pályázaton nyertes finanszírozó szervezet, a Duna/Suzuki Konzorcium közreműködésével az érintettek Suzuki Swift 1,2 GL , valamint a Suzuki S-Cross 1,6 Start és Prémium Plusz, illetve Suzuki Vitara GL és GL Plusz típusú gépjárműveket vásárolhatnak.
  • Használt gépjármű esetén – típusmegkötés nélkül – legfeljebb öt éve forgalomba helyezett gépjármű is vásárolható. A kölcsönszerződés aláírásakor a gépjármű kora – napra pontosan – 5 év.
  • A személygépkocsi szerzési támogatás igénybevételére a Duna Lízing-gel megkötött kölcsönszerződés keretében van lehetőség.

Egyéb támogatási lehetőségek:

A szerzési és átalakítási támogatáson kívül a súlyos mozgáskorlátozott személyek minősítési rendszerének keretében kiadott szakvélemény alapján kerül megállapításra

  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítési támogatásra,
  • a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti parkolási igazolványra,
  • a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság.

Az első két esetben a kedvezmény/támogatás megállapítása iránti igény esetén a járási hivatalnál (2012. december 31-éig okmányiroda) kell előterjeszteni – a konkrét jogcím megjelölésével – a közlekedőképesség minősítése iránti kérelmet, amelyet kizárólag ez a szerv kezdeményezhet.

  1. január 1-jével a rehabilitációs szakigazgatási szerv a közlekedőlépesség vizsgálatát a gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjének megkeresésére végzi el.

 

Emelkedik a lakás-akadálymentesítési támogatás összege és többször is lehet igényelni

Emelkedik a lakás-akadálymentesítési támogatás összege és többször is lehet igényelni

A MEOSZ üdvözli, hogy a kormány megemelte és többször igényelhetővé tette a mozgássérült embereknek járó lakás-akadálymentesítési támogatást (LÁT). A januártól bevezetett változásokat Szövetségünk többször kérte, javasolta, most végre megvalósultak.

Legutóbb az Országos Fogyatékosügyi Program Intézkedési Tervébe javasoltuk bevenni, hogy az évtizedek alatt elértéktelenedett 150 ezer forintos támogatást emelje meg a kormány, állítsa vissza a reálértékét. Az idén januártól új és használt lakás vásárlása, meglévő lakás átalakítása esetén 300 ezer forint akadálymentesítési támogatás igényelhető.

Azt is kértük, hogy a mozgássérült emberek életük folyamán ne csak egyszer igényelhessék a támogatást, hisz állapotváltozás, költözés miatt többször is szükségük van a lakásuk, lakókörnyezetük akadálymentesítésére. Most ez is lehetővé vált: ugyanazon személy 10 évente kérheti a támogatást, amennyiben szüksége van újabb akadálymentesítésre.

Egy másik javaslatunk is meghallgatásra talált: nehezményeztük, hogy az ügyintézés sokba kerül, a bank esetenként 30 ezer forintot is elkért érte. Ezentúl ezt nem teheti meg, nem kérhet semmilyen díjat az ügyintézésért a mozgássérült emberektől, csak a tulajdoni lap hiteles másolatának díját. Az új szabályozás szerint e tevékenységéért a bank 8% költségtérítésre jogosult az államtól. A változások 2016. január elsejétől léptek életbe.

A lakás-akadálymentesítési támogatás (LÁT) korszerűsítését egyébként 2015 tavaszán az alapvető jogok biztosa is kérte a tárcától. Bár szeretnénk azt is elérni, hogy az ügyintézés visszakerüljön az egyesületekhez, a most elért eredményeknek örülünk, mert pozitív hatással lesznek a mozgássérült emberek életére.

A módosított jogszabály itt elérhető!
A jogszabályból a MEOSZ kivonatot készített, mely itt olvasható!

Információ a LÁT-tal kapcsolatban: Balázs Zoltán LÁT-szakértő, MEOSZ (balazszoltan@meosz.hu; 06-20/921-4588).

2016 január 13.

Megnyílt a jelentkezés a 2015/2016. tavaszi félévi Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramjára!

Megnyílt a jelentkezés a 2015/2016. tavaszi félévi Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramjára!

Pályázati időszak: 2016. január 11. – 2016. január 24.

A Program időtartama várhatóan:
2016. február 22. – 2016. május 22.

A pályázattal kapcsolatos bővebb információkat a következő oldalon talál:

http://fko.kormany.hu/tetszik-a-program-jelentkezem

Az államigazgatás szemlélete fokozatosan újult meg az elmúlt években: az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó ügyfélbarát ügyintézésen túl, a társadalmi felzárkózás mellett a magyar kormány elkötelezte magát az esélyteremtés mellett.

A magánszektorban megszokott a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása, a közigazgatás azonban eddig csak szórványosan, és nem minden szakterületen biztosított szakmai munkalehetőséget a fogyatékos személyek számára.

A Program célja a közigazgatás iránt érdeklődő fogyatékos felsőoktatási hallgatók számára a széleskörű társadalmi integráció elősegítése azáltal, hogy speciális igényeikre való körültekintéssel szabályozott és kiszámítható keretek között, mentorok személyes támogatása mellett munkatapasztalatot szerezhessenek.  Így az ösztöndíjasok tanulmányaik elvégzése után növelve a foglalkoztatási esélyeiket releváns szakmai tapasztalattal léphetnek ki a munkaerőpiacra.

Jogszabályi változás!

Jogszabályi változás: a rehabilitációs hatóság mellőzheti a végleges állapotúnak minősített személyek személyes felülvizsgálatát

Módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet. A változások 2015. szeptember 9-től léptek életbe, és a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkoznak. A legfontosabb változás a korábban végleges állapotúnak minősített személyek felülvizsgálatára vonatkozik:

“12. § (1) A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot mellőzheti, ha
a) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősítésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan megítélhető.

További változások a vizsgálatok helyszínére vonatkozóan:

(2) A személyes vizsgálatot a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvegezni. Ha a minősítés az (1) bekezdésben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitációs hatóságtól eltérő rehabilitációs hatóság is elvégezheti.
(3) A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitációs hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.
(4) A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
(5) A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.
(6) Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapításai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészítő orvosi vizsgálatot rendelhet el.
(7) Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészítéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet.
(8) A kiegészítő egészségügyi és a képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.”

Az új szabályozás szerint:
“10 § (6) A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet.”

A módosító rendelet szabályait a hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet is:

“A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban Kr.) 8/A.§ a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

(3a) A közlekedőképesség minősítését a közlekedési kedvezmény tárgyában hozott, a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlönyo 2015. évi 125. szám 2015.szeptember 8.

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=177565.298053

2015 szeptember 14.

Bernáth Júlia, Gábor Imola
MEOSZ

Így lesz öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból

Mit kell tenniük a rokkantsági ellátásban részesülőknek, hogy öregségi nyugdíjat kaphassanak? Cikkünkből megtudhatja, és azt is, miként lehet kiküszöbölni, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön.

2012. január 1-jétől az új szabályozás alapján – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) – rokkantsági nyugellátás továbbfolyósítására már nincs lehetőség. Ezen időponttól kezdődően azon személyek, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és ebben az időpontban a 62. életévüket már betöltötték – ebbe a csoportba az 1949. december 31-ig született személyek tartoznak –, a korábban megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásukat – hasonlóan a 2011. december 31-én hatályos szabályozáshoz –, automatikusan öregségi nyugdíjként kapják meg. Azon személyek rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátását, akik 2011. december 31-én még nem töltötték be a 62. életévüket, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább.

Az 1949. december 31-ét követően, de 1955. január 1-jét megelőzően született, és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását 2012. január 1-jétől már nem saját jogú nyugellátásként folyósítják tovább, ezen időponttól kezdődően – függetlenül azon ténytől, hogy az ellátásuk összege nem változott –, már nem minősülnek nyugdíjasnak. Ezért a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor lehetőségük nyílik, hogy kérjék az öregségi nyugdíjuk megállapítását.

A fent említett korcsoportba tartozó rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az öregségi nyugdíj igénylésére kétféle lehetőségük nyílik.

Az egyik, hogy a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben kérik, hogy a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább. Ebben az esetben tehát tényleges nyugdíj-újraszámítás nélkül válnak ismét nyugdíjassá az érintett személyek.

A másik lehetőség, hogy külön erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével kérik az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben a nyugellátás összegét az új igény elbírálásakor hatályos jogi szabályozás alapján fogják kiszámolni, mely nyugellátás összege eltérhet – akár alacsonyabb összegű is lehet – a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően már rokkantsági ellátásként továbbfolyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás összegénél.

Példa: a 2007. március 1-jétől megállapított rokkantsági nyugellátás során az 1988. január 1-jétől 2007. február 28-áig elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteket vették figyelembe. Ezzel szemben, ha az adott személy 2015. március 1-jén betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri az öregségi nyugdíja megállapítását, akkor már az 1988. január 1-jétől 2015. február 28-ig elért keresetei alapján fogják kiszámítani a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetét, továbbá a valorizációs szorzókat is a 2015. évi szabályozásnak megfelelően fogják alkalmazni.

Itt kell megjegyezni, hogy amennyiben a korábbi rokkantsági nyugdíjas 2011. december 31-ét követően – már rokkantsági ellátottként – keresőtevékenységet folytat, úgy ezen munkavégzése után további szolgálati időt szerez, és az öregségi nyugdíja kiszámításakor ezen kereseteit is figyelembe veszik majd. Fontos megemlíteni, hogy az új igényként történő nyugdíjszámítás, megállapítás során minden jogosultsági feltételt kell vizsgálni, ami azt jelenti, hogy csak azon személy esetében kerülhet sor az újraszámításra, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, és a nyugellátás újbóli megállapítása napján nem áll biztosításra kötelező jogviszonyban.

A fenti lehetőségekről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az érintett személyi körnek a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt két hónappal tájékoztatást nyújt. A tájékoztatás alapján benyújtott öregségi nyugdíjigények elbírálásakor a nyugdíjbiztosítási szervek úgynevezett próbakalkulációt végeznek, amelyben kiszámítják az öregségi nyugdíj várható összegét, és annak eredményéről külön levélben értesítik az adott személyt.

Annak kiküszöbölésére, hogy valaki az új igénye alapján alacsonyabb összegű ellátásban részesüljön, a tájékoztatásban egyértelműen kitérnek arra, hogy mennyi a jelenleg folyósított rokkantsági ellátás és mennyi lenne az új igényként megállapítható öregségi nyugellátás összege. A tájékoztatás alapján az érintett személynek meghatározott határidőn belül nyilatkoznia kell arról, hogy a folyósított rokkantsági ellátásának azonos összegben öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, vagy az új összegben kiszámított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett újraszámításra, és annak alapján történő választási lehetőségre, valamint a saját jogú nyugdíjas státusz visszaállítására kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, ha az adott személyek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság előzetes tájékoztatását követően az öregségi nyugdíjigényüket külön igénybejelentő lap kitöltésével és beküldésével a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél írásban kérelmezik.

Természetesen ezen kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság előzetes tájékoztatása nélkül is előterjeszthetik. Külön erre irányuló igénybejelentés hiányában, a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból nem intézkednek az újraszámításról.

Felhívom a figyelmet, hogy azon személyek, akiknek a rokkantsági ellátását már az új ellátórendszer – Mmtv. – alapján 2011. december 31-ét követő időponttól állapították meg, a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem élhetnek a fentiekben említett választási lehetőséggel.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a különböző korcsoportokra alkalmazandó öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárok az alábbiak szerint alakulnak:

– 1952. január 1. előtt született: a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183 nap,
– 1953-ban született: a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183 nap,
– 1955-ben született: a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183 nap,
– 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.

Ismét több százan vettek részt a MERI sportnapon

Hetedik alkalommal rendezte meg a MERI sportnapot a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), azzal a céllal, hogy a mozgássérült, fogyatékos emberek megismerhessék és kipróbálhassák azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek.

A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesület Ifjúsági Tagozata 20 fővel vett részt a VII. MERI Sportnapon.

A sportnap házigazdája, Dani Gyöngyi ötszörös ezüstérmes paralimpikon vívó mellett ott volt Mohamed Aida világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok tőrvívó, Szász Emese világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó, Rédli András világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, Krajnyák Zsuzsanna négyszeres ezüstérmes paralimpikon, világbajnok tőröző és Szekeres Pál bronzérmes olimpikon, többszörös paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó. Szávai Csaba erőemelő és Szabó Ozor János szkander- és erőemelő világbajnok, valamint Farkas László kerekesszékes teniszező paralimpikon is bemutatta a saját sportágát. Az idei év különlegessége volt, hogy az olimpikon és a paralimpikon vívók egymással is megküzdöttek. Az asszókra sokan voltak kíváncsiak, az érdeklődők megtöltötték az OORI auláját.

A közel 20 bemutatott sportág közül az idén is a boccia, a sportlövészet, az íjászat és az erőemelés volt a legnépszerűbb. A résztvevők emellett megismerkedhettek az ülőröplabdával, a kerekesszékes tenisszel, a kerekesszékes rögbivel és kosárlabdával, a jógával és a krankinggel. Az OORI modern uszodájában a búvárkodást és az úszást lehetett kipróbálni. A ragyogó tavaszi napsütés sokakat kicsábított a szabadba, ők az atlétikai pályán a különböző kerékpárokat, kézi hajtányokat, handbike-okat próbálhatták ki. Délután itt került sor a segítőkutyás bemutatóra is, amelyre nagyon sokan voltak kíváncsiak. Nemcsak mozgás-, de hallássérülteket és autistákat segítő kutyákat is bemutatott a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület. Az agility után a kutyák egyik kedvencével, a kutyás fribivel zárult a bemutató, a négylábú szereplők nagy tapsot kaptak a közönségtől.

A kerekesszékes karate Magyarországon még fiatal sportágnak számít, először két évvel ezelőtt mutatkozott be az akkori MERI sportnapon, azzal a céllal, hogy kedvet csináljanak a sportághoz. Németh István (Pityke) jelentkezett, majd elkötelezetten és kitartóan karatézott, olyannyira, hogy tavaly ősszel 6. helyezést ért a Brémában megrendezett világbajnokság kerekesszékes karate mezőnyében, ahol 26 ország versenyzői mérték össze tudásukat. A karatét természetesen az idén is ki lehetett próbálni, az aulában látványos bemutatót tartottak a KOWAX SE edzői. A kerekesszékes karate mellett a korábbi MERI sportnapok sikerének tudható be, hogy megalakult a WildBoars, az első kerekesszékes rögbi csapat és az első hazai női ülőröplada csapat, de az úszók és a kajak-kenusok is kaptak új sporttársakat a rendezvénynek köszönhetően.

Az önkéntes segítők többsége olyan egyetemi főiskolai hallgató volt, akik valamilyen, kapcsolódó szakon tanulnak: a Semmelweis Egyetem gyógytornász, rekreációs- és gyógytestnevelő szakos, vagy az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai karának hallgatói. Középiskolai tanulók is jöttek a VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumból, akik a közösségi szolgálat keretében vettek részt a programon, többen közülük visszatérő segítőként, ahogy a Morgan Stanley magyarországi dolgozói is évek óta önkéntesként segítik a rendezvényt.

Hazánkban közel 250 ezer mozgáskorlátozott ember él, közülük mintegy négyszáz fő rendelkezik versenyigazolvánnyal. A rendezvényt a Coca-Cola Testébresztő programja támogatta.

2015 április 27.

MEOSZ
www.meosz.hu